Európa legígéretesebb energetikai piaca Ukrajna - állítja a Financial Times (FT) az országban megindult gázkitermelési forradalom fejleményeit elemezve. A palagáz-kitermelés újfajta technológiáinak alkalmazása környezetvédelmi megfontolások és az amerikainál kedvezőtlenebb geológiai viszonyok miatt lassan halad előre Európa országaiban, ám úgy tűnik Ukrajna kivétel ez alól.

A kijevi kormány a múlt héten az amerikai Chevronnal írt alá tízmilliárd dollár értékű termelésmegosztási szerződést, amelynek értelmében a cég feltárhatja és kitermelheti a 6300 négyzetkilométeres (a Balaton tízszerese) Oleska mező gázkincsét. Az év elején a Shell-lel írtak alá hasonló megállapodást a nyolcezer négyzetkilométeres Juzivska mezővel összefüggésben.

Megfúrják a tengerfeneket is

Ukrajna ugyanakkor nem csupán a palagázban lát fantáziát, hanem a hagyományos, igaz, tengeri lelőhelyekre is ráhajtott. Nagy reményeket fűz például az ExxonMobil - a világ legnagyobb olajmultija - vezette konzorciummal kötendő termelésmegosztáshoz. A Fekete-tenger nyugati partjánál lévő mezők feltárásáról szóló megállapodást az év végén írhatják alá.

Az Exxon ismeri a helyszínt: két éve az osztrák OMV kezében lévő Petrommal a Románia fekete-tengeri partjai előtt lévő Neptun blokk kitermelésére szövetkezett. A kijevi kormány máshol is megfúrná a tenger fenekét: előkészítés alatt van egy szerződés a francia EDF-fel és az olasz Enivel egy a Krím-félsziget keleti tengerpartja előtti projektről.

Kiszorítanák az oroszokat

Ukrajna gázellátásának 60 százaléka Oroszországból érkezik, ám a 2004. őszi narancsos forradalom után a Gazprom megemelte az energiahordozó árát. A két ország vitái 2006-ban és 2009-ben a gázcsapok ideiglenes elzárásához vezettek - emlékeztet az FT. Kijev ezért minden erejével az energiafüggőség lazításán van, függetlenül attól, hogy Nyugat-barátnak vagy oroszbarátnak tartott kormánya van-e.

Az amerikai energiahivatal (EIA) adatai szerint az ország 1,18 ezer milliárd köbméter kitermelhető gáztartalékkal rendelkezik. Tavaly 50 milliárd köbméter volt a fogyasztás, amiből 20 milliárdot saját forrásból teremtettek elő. A kormány becslései szerint csak az Oleska mező évi 8-10 milliárd köbméter új forrást szolgáltathat. Az összes projekt együtt tíz éven belül évi 20 milliárdos pluszt hozhat, azaz megduplázhatják a jelenlegi kitermelést, ami a csökkenő belső fogyasztással együtt elvezethet az áhított önellátáshoz.

Nem eszik olyan forrón

A Gazprom azonban még belecsaphat a levesbe, mármint abban az esetben, ha mérsékli a ukránoknak szállított gáz árát. Ez gazdaságtalanná tehetné a palagáz-kitermelést. A nagyvonalú gesztust azoban kevéssé tartják valószínűnek a szakértők, már csak azért is, mert hazai termeléssel kapcsolatos becsléseket sokuk túl optimistának tartja. Kivételt jelentene ez alól, ha Kijev csatlakozna a Moszkva vezette Eurázsiai Unióhoz, ami megint csak valószínűtlen.

A termelésmegosztási szerződések látványos energiapolitikai sikerek kezdetét jelezhetik - véli Edward Chow, a Center for Strategic and International Studies kutatóintézet vezető elemzője. A nyugati partnerekkel kialakuló korrekt kapcsolat, a ukrán energiaipar megerősödése odacsábíthatja az ágazat kisebb nemzetközi cégeit is, az olcsóbb energiára alapozva pedig új iparágak épülhetnek ki.