Miközben több gyógyszergyártó cég is átfutott már a célvonalon a koronavírus-oltás fejlesztéséért folyó versenyben, a világ három legnagyobb vakcinagyártó gyógyszeripari vállalata messze lemaradva tőlük a közelében sincs annak, hogy előálljon saját készítményével - írja a Financial Times. A brit GlaxoSmithKline-t (GSK), az amerikai Mercket és a francia Sanofit csúnyán elpáholták ebben a versenyben olyan ifjú vállalatok, mint az amerikai Moderna vagy a német BioNTech. A magyarázat egyszerű: a győztesek új technológiával fejlesztették ki oltásukat, míg a vesztesek bevált, de lassúbb módszereikkel bíbelődnek.

A Merck nemrégiben teljesen feladta saját fejlesztését, a GSK és a Sanofi eleve csak az idei év közepére ígérte vakcináját, ám a tesztelésben elkövetett hiba miatt végül csak 2021 végére készülhet el. Zain Rizvi, a Puplic Citizen tanácsadó cég gyógyszerkutatással foglalkozó szakértője úgy véli, hogy az elsősorban Európában, emellett a feltörekvő országokban is kialakult vakcinahiány közvetlenül arra vezethető vissza, hogy ezek a vállalatok elestek az oltás gyors kifejlesztéséért vívott háborúban. Az oltások piaca a koronavírus-járvány nyomán gyökeresen átalakult.

Nagyok és kicsik

Az elmúlt évig az amerikai Pfizer, a GSK, a Sanofi és a Merck uralta a világ vakcinapiacát. Ezek gyártották a legkeresettebb influenza- és más oltásokat, ám közülük csak a Pfizer tudott gyorsan lépni a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében köszönhetően együttműködésének a BioNTechhel. Ennek eredményeként idén az Airfinitiy adatszolgáltató előrejelzése szerint a Pfizer megháromszorozza oltáseladásból származó bevételét, a Novarax és a Moderna pedig le fogja hagyni a Mercket, a GSK-t és a Sanofit. Még az olcsóbb koronaoltásokat gyártó AstraZeneca és Johnson & Johnson is lekörözheti a három lemaradó nagyot.

Ezt tükrözik a cégek részvényárfolyamai. A Novarax papírjai 6400 százalékkal, a Modernáéi 850 százalékkal, a BioNTechéi 190 százalékkal drágultak, miközben a GSK, a Merck és a Sanofi részvényei 13-30 százalék közötti mértékben süllyedtek. Azok cégek jártak jól, amelyek reagálni tudtak a pandémia okozta új kihívásra.

Technológiai váltás

A háttérben egy új vakcinafejlesztési technológia, az mRNA áll, ami lehetővé tette, hogy a Pfizer/BioNTech páros és a Moderna heteken belül tesztelésre kész oltással álljon elő. A járvány előtt egyetlen mRNA-ra épülő vakcina sem került piacra és Ken Frazier, a Merck vezérigazgatója 2020 májusában azt mondta, hogy már az is igen agresszív stratégia lenne, ha egy új oltást12-18 hónapon belül akarnánk előállítani. Ehhez képest az mRNA-oltások kevesebb mint egy év alatt elkészültek.

Miközben a pandémia a jól reagáló cégeknél felgyorsította az új technológia bevezetését, a három nagy lemaradó úgy döntött marad bevált módszereinél. Ezekben bíztak, és el akarták kerülni, hogy valamelyik riválisukkal szellemi jogok eltulajdonításával kapcsolatos vitába keveredjenek, ami költséges pereskedéshez vezethet - mondja Mansoor Amiji gyógyszeripari szakértő, egyetemi professzor.

A Merck meglévő Ebola-oltására alapozva indította el a fejlesztését, ám a kezdeti gyenge teszteredmények után feladata ezt a próbálkozást. Szakértők szerint úgy láthatták, hogy lemaradtak erről a hajóról, miközben az mRNA-vakcinák a semmiből egyszer csak nagyon erős versenypiaccá váltak. A Sanfofi/GSK oltása azért csúszik, mert decemberben elszúrták a tesztelést, a kelleténél kisebb dózist adtak az idős tesztalanyoknak, ezért a vártnál rosszabb eredményt kaptak. A Sanofi korábban a Pfizerhez hasonlóan külső partnert keresett az mRNA technológia kiaknázásához, amit az amerikai Translate Bio vállalatban talált meg, ám ez nem állt elő időben embereken is használható mRNA-megoldással.

Kis üzlet, nagy üzlet

A három nagy cég kudarca Rizvi szerint részben arra vezethető vissza, hogy a gyógyszeriparnak kis üzlet a vakcinafejlesztés. A nagy pénz az egyéb gyógyszerekben, például a rákellenes szerekben van, ezért az ágazat üzleti modelljében ezeket részesítik előnyben, ezek felé áramlanak a fejlesztési források. Még egy évvel ezelőtt is stabil, jó üzletnek számítottak az oltások, de nem voltak vonzóak. Ez változott meg a pandémia miatt. Ma már a befektetők is látnak fantáziát a vakcinafejlesztésben.

Így aztán a lemaradó nagyok nem adják fel a harcot. A Sanofi megerősítette partnerségét a Translate Bióval, amellyel 2018 óta működik együtt, és 2021 első negyedében kezdik tesztelni közös mRNA koronavírus-oltásukat, majd egy mRNA influenzavakcinát az év későbbi részében. A GSK a német CureVackal kialakított együttműködését erősíti meg, és a koronavírus következő támadására készül. Olyan oltást akarnak kifejleszteni, amely a kórokozó számos mutációjával szemben hatásos. Ezzel a taktikával remélik behozni lemaradásukat.

A gyógyszerlobbi és egy titokzatos tanácsadó hálójában

Terjedelmes cikkben értekezik a Mérce.hu arról, hogy mi állhat az európai vakcinakáosz mögött. Ennek alapján Ursula von der Leyen és a tagállami vezetők nem kényszerítették a németországi Mainzban fejlesztett Pfizer-BioNTech vakcina eredeti birtokosait a licensz felszabadítására, nem foglalták le és vették központi ellenőrzés alá a gyártást. Ehelyett a bizottsági elnök és európai biztosai von der Leyen volt foglalkoztatójára, a McKinsey tanácsadócégre hallgatva lényegében átadták az oltási program irányítását az óriáscégek kezébe.
A McKinsey már 2019 márciusában dolgozott ki olyan tervet az EU részére, amelynek az lett a következménye, hogy Brüsszel és az Európai Gyógyszerügynökség először a Pfizerrel és a Modernával - két amerikai céggel - kötött felvásárlási szerződést, ám ezekben a szerződésekben éppen a legfontosabb adatokat - a pontos vételárat és határidőt - a nyilvánosságra hozott dokumentumból kitakarta. Nem derülhet például fény arra sem, mi volt a McKinsey tanácsadói csapatának pontos szerepe a védőoltások beszerzése közben hozott döntéseknél. Míg a cég az EU-nak, a francia és német kormányoknak is krízistanácsokat adott nagyon sok adófizetői forrásért cserébe, aközben ugyanez a társaság 2020 tavaszától a Trump-kormány amerikai krízisválaszát is koordinálta tanácsaival, csakúgy, mint a brit kormány legfontosabb Covid-krízisintézkedéseit.
Az írás szerint az EU vakcinaválsága éppen abból alakult ki, hogy az USA és a britek - nagyjából a McKinsey tanácsára - hamarabb vásárolták fel az előre lekötött vakcina-adagokat, mint tette azt Brüsszel. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy míg - Biden új gyors oltási programja keretében - az USA-ban eddig 100 főre 7.5 dózis jutott, Nagy-Britanniában pedig ez az arány 11 dózis, Izraelben pedig egyenesen 45 dózis, addig az EU-ban január végén, ugyanebben az időben 100 főre 2.2 dózis vakcina jutott.