Váratlan lehetőséget tartogat az orosz és a kínai oltás

A nyugati világ tudománya három koronavírus-vakcinával állt elő, a Pfizer/BioNTech és az Oxfordi Egyetem/AstraZeneca páros készítményével, illetve a Moderna oltásával. Eközben Kína és Oroszország is megjelent saját vakcinájával, és mindjárt nagy lendülettel elkezdte értékesíteni külföldön. Például a kínai termékkel ingyen oltják be az Egyesült Arab Emírségek lakóit, beleértve azokat is, akik külföldön élnek. Ez azt jelenti, hogy a kínai és az orosz oltás hatása túlmutat a két ország, sőt a velük kapcsolatban lévő országok határain is - írja a Financial Times a vakcinatérképet áttekintő cikkében.

Az orosz oltás legyőzi a brit mutáns vírust is

A gazdagabb országok a nyugati gyártókkal írtak alá szállítási szerződéseket, ami leköti kapacitásaik nagy részét, így a kínai és az orosz készítménynek nagy szerepe lehet a szegényebb feltörekvő országok ellátásában. Soknak közülük lényegében nincs is más lehetősége, mint ezekből a forrásokból beszerezni, amire szükségük van. Ezért nagyon jó lenne, ha a kínai és az orosz gyártók áttekinthetővé tennék a készítményeikkel kapcsolatos információkat.

Nagy lehetőség

Kína és Oroszország amellett, hogy saját lakosságát elláthatja oltóanyaggal, megmutathatja a világnak, mire képes a tudományuk. Nem véletlen, hogy az orosz vakcinát a hidegháború szovjet sikersztorijára utaló Szputnyik V névvel látták el. Kína a nagyvonalú külföldi vakcinafelajánlásokkal feledtetheti, hogy a járvány korai szakaszában az eltitkolt információk lehetővé tették a vírus láthatatlan terjedését. Emellett Kína belépett az ENSZ Covax programjába, amelynek célja a világ szegény lakosságának ellátása koronavírus-oltással.

Az üzleti lehetőségek sem rosszak. A kínai gyártók állítják elő a világ vakcinaszükségletének ötödét. Mivel ezt az óriási népességű ország szinte teljesen el is használja, a koronaoltás jó lehetőség arra, hogy a kínai gyártók megvessék a lábukat a világ globális szállítói között. Ennek szellemében Peking hiteleket ajánl a fejlődő országoknak ahhoz, hogy vásárolni tudjanak a készítményeiből. (Várhatóan több koronaoltással is megjelennek majd a piacon.)

Fájó hiány

Éppen ezért fájóan hiányzik az az átláthatóság, amely a nyugati termékek esetén biztosított. A három nyugati oltást csak azt követően engedélyezte a brit, az EU-s és az amerikai felügyelet, hogy lezárult a harmadik fázisú, azaz a tömeges tesztelésük. Ezzel szemben a kínai és az orosz termék háttere gyengén átlátható. Az Egyesült Arab Emírségek hatóságai szerint a Sinopharm vakcináját, amit kaptak, 31 ezer emberen tesztelték a harmadik fázisban, és hatékonysága 86 százalékos. Ugyanakkor ezt semmilyen további, részletes adatközléssel nem támasztották alá.

A Szputyik V harmadik fázisú tesztelésével nem végeztek decemberig, miközben a hónap elején már megkezdték vele a tömeges oltásokat. Eközben a koronavírus-vakcinák szokatlanul gyors fejlesztése miatt még a legszigorúbb engedélyezési eljárások is bizonytalanabbak a szokásosnál. Ez is hozzájárul a világon kialakult oltásszkeptikussághoz, amit az átláthatatlan, homályos kínai és orosz információközlés tovább erősít. Az eredmény egy kettős rendszer lehet, amelyben a világ szegényebb részén lakók gyengébb minőségű oltáshoz juthatnak vagy legalábbis fennmarad ennek gyanúja.