Olyan katasztrófa jöhet, amilyet még nem látott a világ

Donald Trump amerikai elnök acél- és alumíniumvámja csak a negyedik nagy, rozsdás százas szög, amelyet a Nyugat az elmúlt másfél évtizedben bekalapált a saját koporsójába. A világ jólétben élő nemzeteinek politikusai választóikkal a háttérben szisztematikusan ássák alá gazdasági-politikai rendszerük vezető szerepét a világon.
Komócsin Sándor, 2018. március 9. péntek, 07:08

A nyugati világ elitje sokáig úgy gondolta, hogy Kína gazdasági fejlődése során eljut arra a szintre, amikor nem tehet mást, mint hogy átvegye a fejlett országok liberális piacgazdaságát és demokratikus politikai rendszerét. Hogy ez nem jött be, az a kisebb baj - írja háttérelemzésében Edward Luce, a Financial Times (FT) Washingtonban dolgozó publicistája, számos könyv szerzője.

A nagyobb gond az, hogy a Nyugat az elmúlt másfél évtizedben egymás után keveredett olyan válságokba, amelyek aláássák tekintélyét és ezzel párhuzamosan "fényezik" az autokratikus kínai gazdasági-politikai modellt.

Sokan hibáztathatják a tekintélyvesztésért a politikai korrektséget sutba dobó, populista amerikai elnököt, Donald Trumpot. Ő azonban valójában csak megörökölte a Nyugat hajlamát a harakirire, amiért jobb- és baloldaliak, liberálisok, gazdasági és pénzügyi szakértők és politikusok egyaránt sárosak.

Négy nagy csapás

Még az ötöde sem telt el az új évszázadnak, de a Nyugat máris három olyan csapást mért saját magára, amelyek Kína malmára hajtják a vizet. És Trump éppen most dolgozik azon, hogy negyedszer is beleverje a falba a világ jól élő nemzeteinek buksiját - véli az FT publicistája.

Az első fatális hiba a 2003-as iraki háború volt (előzménye a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás). A háború kirobbantása és különösen a később kamunak bizonyult indok, miszerint az iraki rezsim atomfegyverekkel rendelkezik, Donald Rumsfeld akkori amerikai hadügyminiszter szavaival "régi" és "új" Európára osztotta az öreg kontinenst aszerint, ki támogatja az USA invázióját és ki nem.

Járulékos költség

A háború több mint ezermilliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, ám ennél sokkal nagyobb volt a járulékos költség. Az invázió megmutatta a nyugati katonai erő korlátait: egyértelművé vált, hogy nem lehet fegyverrel terjeszteni a demokráciát a világon. Eközben Kína karosszékből nézte, amint a Nyugat elfecsérli szellemi hitelességét és anyagi erejét.

A második csapás a 2008-as pénzügyi összeomlás volt - folytatja a felsorolást Edward Luce. A válság véget vetett annak a mítosznak, miszerint a nyugati középosztály folyamatosan gazdagszik. Kiderült, hogy a világ jól élő részének lakói lehetőségükön felül, hitelből költekeztek. Ahogy Warren Buffett befektetési guru fogalmazott: ahogy a (pénz)hullám visszahúzódott, kiderült milyen sokan úsztak meztelenül.

Nem a világ baja volt

Sokan ma is arról beszélnek, hogy a pénzügyi krach és az azt követő gazdasági recesszió világválság volt, ám az FT szakírója szerint valójában atlanti válságról volt szó. A kínai gazdaság növekedése alig lassult. Miközben a nyugaton visszaesett a fejlesztési célú hitelezés, az ázsiai óriás benyomult az így keletkező résbe.

A demokrácia Afrikától Ázsiáig veszített a vonzerejéből. Kína akkoriban indította útjára az Új selyemút projektet, amely a szárazföldön köti majd össze Európát és a Közel-Keletet az ázsiai országgal (a program az elmúlt években vett nagyobb lendületet). Eközben a Freedom House kutatóközpont a múlt hónapban arról számolt be, hogy immáron a 12. egymást követő évben csökken az emberek szabadsága a világon.

Blamázs a négyzeten

A harmadik csapás, amely aláássa Nyugat hitelét, az elmúlt évek populista nyomulása. Számíthatjuk ennek kezdetét a brexitről döntő, 2016. júniusi brit népszavazástól vagy Trump 2016. őszi elnökválasztási győzelmétől, teljesen mindegy. A lényeg, hogy világossá vált: megrendült a nyugati nemzetek polgárainak bizalma saját intézményeikben, nem hisznek a országaik tapasztalt vezetőiknek.

A március eleji olasz választások ismét a technokrata európai elit kudarcával végződtek. A világ közvéleménye eközben figyel: először az ilyen tárgyú közvélemény-kutatások történetében a kínai elnök világszintű népszerűségi indexe jobb, mint az amerikaié.

Barmoljuk szét, miért ne!

Hogy végül a jelenlegi amerikai elnök lesz-e a legnagyobb ajándék, amit Kína kap, még nyitott kérdés. Az FT publicistája szerint ami az eddigi tevékenységét illeti, a válasz igen. Az Egyesült Államok legfőbb előnye Kínával szemben kiterjedt szövetségi rendszere. Kína egyetlen barátja Mongólia, minden más nemzet tart az egyre erősebb óriástól.

Így aztán minél mélyebb sebeket ejt Trump Kanadán, Németországon és másokon, annál jobb lehetőséget kínál kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek, hogy erősítse világpolitikai befolyását.

A büntetővámok bevezetése az acél és az alumínium amerikai importjára, amivel Kínát akarta megcélozni, de másokon, köztük az USA közeli szövetségesein ütött, éppen ilyen intézkedés. Sajátos módon az USA első embere az úttörője a kínai autoritarizmus előretörésének.

Nem remek

Remek - kommentálta Trump Hszi Csin-ping tervét, hogy megszünteti a kínai elnöki tisztség betöltésének időkorlátját. Talán egyszer mi is bevezetjük ezt - tette hozzá a politikus.

Lehet, hogy viccesnek gondolta kommentjét, ám a gond az, hogy a világ közvéleménye komolyan veszi az USA elnökének szavait. Már nem csupán a világ demokratái veszítik el bizalmukat Amerikában, hanem az amerikaiak is - foglalja össze mondandóját Edward Luce, aki szerint az USA bizony arra a császárra emlékeztet, aki meztelen.

A fotó forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2018.03.12 11:44

@pandras:" Vagy csak így adható el a cikk?"

Nem csak így adható el, de a napi egyre jobban bulvárosodik. Nemrégiben egyszer 5 forinttal emelték a benzin árát, ami kevesebb, mint 1,5%. Az erről szóló beharangozó cikk címe az volt, hogy "Brutális benzináremelés jön!"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pandras, 2018.03.12 10:06

Dehogy nem látott!
1 világháború
2. világháború
1929 válság

És nem egy szar kis kereskedelmi rémisztgetés.
Vagy csak így adható el a cikk?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2018.03.09 14:38

en ket nagy problemat latok. az egyik politikai, miszerint a globalizacio onmagaban megold egy csomo problemat. ez reszben igen, reszben nem. az latszik, hogy a vilaggazdasag nagyot lendult. mar a 3. vilagbeli orszagokban is ott rohangalnak az okostelefonokkal, mas lett mar az elet meg az elmaradottabb tersegekben is. az egesz vilagon megfigyelheto az eletszinvonal emelkedes, egyseges viszonyok alakultak ki, a termekeloallitas mar nem nemzeti szinten es nemzeti piacra korlatozodik, hanem sokszaz kisceg munkaja kerul egyegy termekbe.

ezek voltak az elonyei. a hatranya viszont, hogy a kevesbe ertekes munkafolyamatokat kiszerveztek olcsobb orszagokba, ahol eletszinvonal emelkedest hozott, de az usaban nem volt ennyire egyertelmu a helyzet. raadasul lett egy olyan negativ kihatasa, hogy a gazdasagi rendszer teljesen eltolodott egy egeszsegtelen iranyba. gyakorlatilag ez az ara a globalizmusnak, amit eddig az usa fizetett meg. de trump ugy latja, hogy ezt kar megfizetni, legalabbis onzetlenul kar megfizetni.

lathatoan a legnagyobb problema a kommunista beallitottsagu orszagokkal van. ugy akarnak "igazsagot", hogy kozben hazai palyan csalnak. kina felvetele a wto-ba tortenelmi hiba lett. lathato, hogy valami uj dologra van szukseg, a netto haszonhajsza nem nyero. bar trump elbaszott gondolkodasa ezt most nem teszi lehetove, de europa meg az usa azonos jatekszabalyok szerint jatszik, kina meg oroszorszag viszont nem.

a protekcionista lepeseket meg kell hozni, de jol kell targetolni. epp ezert volt hiba, a csendes oceani paktum felbontasa is, pont a kinai expanziot fekezte volna, de trump elbaszta.

elobb utobb el fog jonni az az ido, amikor a kinai toke nem lesz szivessen latott vendeg, es par iphone eladas mar nem jelent egyuttmukodesi kenyszert. fel kell gyorsitani a robotizaciot, korlatozni kell a kinai gazdasagi befolyast, ki kell vonni a befekteteseket kinabol. europa es usa egymasra licitalt, amikor a kinai piacra kezdtek fokuszalni, annak politikai problemait figyelmen kivul hagyva. most annak isszuk a levet. mivel a politikai reszt nem lehet megvaltoztatni, a gazdasagi sem ugy muzsikal, mint korabban, vissza kell hozni a befeketett penzeket, kinat pedig otthagyni a maga nyomoraval...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2018.03.09 13:37

A cikk tele van bizonyítatlan állításokkal.
Európa a zűrzavaros belső viszonyaival szemben a nagy keleti birodalmak fényesebbnek tűntek a kora középkortól kezdve. És mégis, ez a zűrzavaros kontinens legyűrte a világot. Azért mert a zűrzavarban kevesebb gátja volt az emberi szellem szárnyalásának. Luthert is megégették volna ha tudják, de mindig akadt egy fejedelem ahol az újítok menedéket találtak.
Kína volt a világ legjobben szervezett birodalma, de a bezárkózás és a kormányzó hatalom mindenhatósága miatt megrekedt és térdre rogyott. Ma is csak az utánzásról híresek, saját találmányok, azok gyors alkalmazása terén még mindig a Nyugat vezet és fog is még sokáig.
Amerikára hullámszerűen törnek rá a bezárkozási ingerek, de a végén mindig visszatérnek a világba. Nekik is vannak mélymagyarjaik! Trump úgy hülye ahogy van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2018.03.09 13:14

Komócsin elvtárs már megint az atlantista ideológiai utódvédharcot vívja bármiféle konkrétum figyelembevétele nélkül.
Egyszerű a képlet. A gazdag országok csak addik nyomják a liberalizmus gázpedálját padlóig, amég a nagy szabad liberális autópályán az övék a leggyorsabb autó.
De mivel Kína már sokkal többet profitál a korlátlan kereskedelemből, mint bármely más gazdaság, így a tróntól távolabb kerülő országok elkezdik behúzni a féket az agyatlan liberalizmus propagálásában, különben Kína a saját pályájukon fosztja ki őket.
Ennyike. A liberalizmus is csak egy felhasznált eszme gazdasági célok elérése érdekében, ami most kontraproduktívvá vált a nyugaton.
Egy nagyobb ország se gazdagodott meg attól, hogy nem védte a saját gazdaságát. Amerika sem, Kína meg pláne nem. Csak a csatlós népekre (köztük a Magyarokra is) erőltették rá azt, hogy a nagy liberális autópályán trabanttal induljanak. Látható is, hogy így nem lehet felzárkózni.
Nettó képmutatás és a valós folyamatok elkendőzése ha ezeket a folyamatokat egy-egy vezetőkre kenjük rá és nem elemezzük tágabb környezetben.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html