Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az amerikai időjárásról szóló tudósításokban gyakran volt szó mínusz 50-60 fokos hőérzetről - angolul wind chill-értékekről - azonban a hőmérő higanyszála ekkor sem megy lejjebb mínusz 30-35 foknál.

A hőérzetet egy bonyolult képlettel számolják döntően a hőmérséklet és a szél erőssége alapján.

Két képlet van forgalomban, egy az Egyesült Államokban, a hőmérsékletet Fahrenheitben, a szelet mérföld/órában számolva, és egy Kanadában SI-mértékegységekkel.

Az amerikai:

Wind Chill=35.74+0.6215T-35.75(V^0.16)+0.4275(V^0.16), ahol T a hőmérséklet Fahrenheitben, V pedig a szélsebesség mérföld/órában.

A kanadai képlet ettől csak a konstansokban különbözik:

Wind Chill: 13.12+0.6215T-11.37(V^0.16)+0.3965(V^0.16), ahol a T a hőmérséklet Celsius fokban, a V pedig a szélsebesség m/s-ban.

Ezek a képletek tartalmaznak némi egyszerűsítést, de alapvetően egy átlagos testalkatú ember arcának magasságában, vagyis kb. 1,5 méteres magasságban értendőek, éjszaka, és az ember a szél iránya felé sétál nagyjából 5 kilométer per órás tempóval - írja az OMSZ.

Magyarországon eddig még sem az OMSZ, sem más nem számol valójában hőérzet-értékeket. Ezzel itthon elsősorban az NFL-t, az amerikaifutball-bajnokságot követők találkozhatnak a téli hónapokban, a magyar médiában lévő időjárás-előrejelzésekben csak elvétve említik.

Ennek elsődleges oka, hogy itthon szélsőségesen alacsony hőmérséklet meglehetősen ritkán fordul elő. Mindössze 13 nap napi mért hőmérsékleti rekordja áll jelenleg -30 fokon, vagy az alatt, de ezek túlnyomó többsége a II. világháború éveiből vagy korábbról származik.

A másik része, hogy a hőérzet-értékekben jelentős szerepet játszik a szél is, de az itthoni -15, -20 fok körüli, vagy az alatti hőmérsékleti értékeket szinte kivétel nélkül vastagabb hófelszín fölött, szélcsendes, derült éjszakákon mérték, többségében egyébként is hidegre érzékeny helyeken, így erre itthon eddig nem is volt különösebb igény.