A G7 járt utána annak, hogy mi várhat ránk azután, hogy az EU döntése miatt 2021-től sehol sem lesz óraátállítás.

Az öreg kontinensen egyelőre három időzóna van: a Western European Time (WET), a Central European Time (CET) és a Eastern European Time (EET). Magyarország a CET tagja, de ha akar, 2021-től átmehet például a tőlük keletre lévő, Romániában alkalmazott időzónába, így pedig teljesen új megvilágításba kerül, hogy a téli vagy nyári időszámítást választja-e az ország vezetése.

Itthon a CET nyári időszámításának van jelentős támogatottsága, vélhetően ez lesz a jövőben is. Ez ugyanakkor nem mindenhol így van: Horvátország, a turizmusát támogatva ugyancsak a nyári időszámítás mellett kardoskodik, míg például Szlovákia és Szlovénia inkább a téli időszámítás felé kacsingat.

A jó hír, hogy az elméleti hat gyakorlatban négy időzónát jelent, hiszen amikor Londonban téli időszámítás szerinti 12 óra van, akkor a WET szerinti nyári időszámítás és a CET szerinti téli időszámítás választása esetén az adott országban egyaránt 13 óra van, míg 14 óra ott, akkor CET nyári, illetve EET téli időszámítás van.

Bár elvileg lehetséges lenne az, hogy minden ország más-más időzónát és időszámítást választ ki magának, ezzel pedig jelentősen bonyolítva az életet az EU-n belül, ám ezt akadályozza, hogy az unió előírja, hogy a tagországok egyeztessenek a választásukról, és lehetőleg kerüljék el a hasonló helyzetek kialakulását.