Amikor Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök két évvel ezelőtt találkozott, mindketten ostrom alatt álltak. Putyin elszigetelődött a Krím bekebelezése miatt Orbánt autokratikus stílusáért támadták és mindkettejüket idegengyűlölőnek minősítették a bevándorlókkal szembeni keménykedésük miatt.

Az orosz elnök idei budapesti vizitjének idejére nagyot fordult a világ: mindkét politikus úgy érezheti, hogy őket igazolta az idő - kezdi az Orbán-Putyin találkozóról szóló tudósítását a New York Times.

Donalt Trump amerikai elnökké választásával felmerült a lehetősége, hogy az ukrajnai orosz területfoglalás ellenére enyhítik az Oroszország elleni nyugati szankciókat és a két vezető nacionalizmusa, ami két éve még kivételnek számított, mostanra egyfajta világtendenciává vált.

Győzelem vagy mégse

Volt a találkozónak némi győzelmi hangulata, aminek talán a magyar kormányfő adott a legegyértelműbben hangot a találkozót követő sajtótájékoztatón. Úgy érezzük, itt van a levegőben, hogy a világon lényeges átrendeződés kezdődött, ami jó lehetőségeket teremt az orosz-magyar kapcsolatok erősítésére is.

Ugyanakkor a felszín alatt a bizonytalanság jelei mutatkoztak. A látogatás visszafogott volt, amit a Trump-adminisztrációval kapcsolatos bizonytalanság magyarázhat - vélik az amerikai sajtóorgánumnak nyilatkozó elemzők. Kétséges, hogy létrejön egy nagy alku Washington és Moszkva között.

Ráadásul eközben az európai vezetők kénytelenek újraértékelni a Nyugat és a Kelet viszonyát, aminek hatása sehol sem érezhető jobban, hogy Kelet-Közép-Európában, abban a régióban, amelyet történelme során a két érdekszféra folyamatosan szaggatott.

Adjanak egy jelet!

Az európai fővárosokból ezért meglehetős érdeklődés kísérte a találkozót. Az agytrösztök arra voltak kíváncsiak, mennyire agresszív viselkedésre számíthatnak a közeljövőben Putyintól, illetve az olyan populista vezetőktől, mint Orbán. A két politikus sajtótájékoztatója alapján úgy tűnik, visszafogják magukat: főként a magyar-orosz és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról beszéltek.

Szerepet játszhatott óvatosságukban, hogy a szakértők és a megfigyelők kétlik, hogy az USA és Oroszország képes lesz felülemelkedni mély érdekellentétein. Ez megfontoltságra és egyensúlyozásra késztetheti az olyan vezetőket, mint Orbán, illetve általában a régió politikai erőit, így Magyarországot kormányzó jobboldali Fideszt.

Mézes hetek, és annyi

A New York Times idézi Rácz Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Oroszország-szakértőjét, aki arra számít, hogy az USA-orosz viszonyokban rövid mézes hetek következnek, ám semmi több. A jó viszonyt gyorsan felülírják az ellentétes érdekek. Rácz szerint az oroszok nem bíznak Orbánban. A magyar vezetőben elsősorban egy hasznos eszközt látnak az Európai Unió gyengítésére.

És ez az érzés kölcsönös - egészíti ki az előbbit Orbán Balázs, a Fidesz tanácsadó cége, a Századvég kutatási igazgatója. A Fidesz sosem melegedett össze az oroszokkal, a párt tagjai nem gondolják, hogy szükségképpen Magyarország barátai lennének. Az elmúlt évek jobb kapcsolatainak hátterében pusztán gazdasági megfontolások, Magyarország orosz energiafüggősége áll.

Szinte visszhangozza ezeket a megállapításokat, amit Jeszenszky Géza történész professzor, az MDF-kormány külügyminisztere mondott a Financial Timesnak. Putyin parádét akar. Azt akarja megmutatni a NATO-nak és az EU-nak, hogy van egy jó, megbízható barátja, egy trójai falova a két szövetségi rendszeren belül.