Elrettentő példává változott Magyarország

Nem javult a Magyarország demokráciaindexe az elmúlt négy évben, az ország továbbra is az utolsó előtti helyen áll 41 állam összehasonlításában Mexikó után és Törökország előtt. Egyes országokban nem éppen sziklaszilárd az emberek elképzelése arról, mi a demokrácia.
Komócsin Sándor, 2018. október 10. szerda, 11:44

A társadalom egyre erősebben bízik Lengyelország, Magyarország és Törökország illiberális kormányában annak ellenére, hogy a demokrácia minősége romlik vagy nem javul ezekben az országokban - emeli ki a Financial Times a német Bertelsmann Alapítvány friss jelentéséből, amely az OECD-hez és az EU-hoz tartozó államok demokratikus rendszereinek minőségét vizsgálta. Legutóbb 2014-ben készítettek hasonló tanulmányt, a mostani vizsgálat eredményeit összevetették az akkoriakkal.

A 41 ipari társadalmat átfogó felmérés összesített eredménye nem igazán kedvező: négy év alatt 26 országban gyengült a demokrácia és csupán 14-ben javult a helyzet a Bertelsmann szakértőinek megítélése szerint. A demokrácia minősége alapján összeállított lista első öt helyen nem történt érdemi változás: a skandináv országok tartják vezető helyüket, a nagyobb hatalmak közül csak Németországnak sikerült bekerülnie az első ötbe. A kelet-közép-európai régióból a balti államok szerepelnek a legjobban az első tíz utolsó helyein. A visegrádi négyek közül a csehek állnak a legjobban, a 20. helyen.

Lengyel dráma

A legdrámaibb változást Lengyelország esetén mérték a német alapítvány kutatói. Ebben az országban kormányváltás volt 2014 óta: a mérsékelt jobboldali Polgári Platform helyett a radikális nacionalista Jog és Igazságosság került hatalomra 2015 őszén. A demokrácialistán ennek nyomán 29 helyet rontott az ország, a jelentés szerzői szerint azért, mert az új kormány szembetűnően rombolja a demokratikus standardokat, gyengíti a jog uralmát.

Mindez azonban éles ellentétben van a Bertelsmann Alapítván idén márciusban publikált UN World Happiness Report tanulmányának eredményével, amely szerint 2017-ben a lengyelek 50 százaléka bízott a varsói vezetésben szemben a 2007-ben mért 19 százalékkal.

Hasonló a helyez a friss lista sereghajtójával, Törökországgal, amelyben az alapítvány elemzői szerint Recep Tayyip Erdogan elnök kormányának beavatkozásaival szisztematikusan rombolták a demokratikus és alkotmányos rendszert. A 2017-es felmérésben megkérdezettek 59 százaléka azt mondta, hogy bízik a kormányban.

A magyar kormány sikere

Magyarországról azt írja a Bertelsmann jelentése, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt jelentősen erodálódott a jog uralma, ám ez nem rontotta az emberek véleményét a kormányról, sőt éppen ellenkezőleg: azt látjuk, amit a lengyeleknél és a törököknél. Míg az ország vezetését 2007-ben (a második Gyurcsány-kormány idején) a lakosság 25 százaléka ítélte meg pozitívan, 2017-re (a harmadik Orbán-kormány idejére) 38 százalékra ment fel ez a mutató.

A Bertelsmann jelentése megállapítja, hogy bár ebben a három országban a többség eltűri, belenyugszik vagy elfogadja a demokrácia rombolását, jelentős azok száma is, akik ellenzik ezt. Ez mély szociális-ideológiai megosztottságként jelentkezik Lengyelországban, Magyarországon és Törökországban.

Lesújtó vélemény

A jelentés megállapítja, hogy összességében ez a polarizáció megnehezíti a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi reformok végrehajtását. Kiemelnek két dolgot: az egyik Donald Trump amerikai elnök kormányának tevékenysége, amely szerintük mind a kormányzás, mind a demokrácia színvonalát jelentősen rontotta az Egyesült Államokban. Az USA a négy évvel ezelőttihez képest kilenc helyet rontva a 18. a demokrácia minősége alapján összeállított listán.

A másik megjegyzéssel az említett káros lengyelországi, magyarországi és törökországi tendenciákat magyarázzák. E szerint ezekben az országokban a társadalom jelentős részének tudatában nem eléggé rögzültek az alapvető demokratikus értékek.

Rangsor a demokrácia minősége szerint
Helyezés/ország (2018)Változás (2014-hez képest)
1. Svédország0
2. Finnország0
3. Norvégia0
4. Dánia0
5. Németország+1
(...)
20. Csehország-2
(...)
27. Szlovákia-2
(...)
37. Lengyelország-29
38. Románia+1
39. Mexikó-5
40. Magyarország0
41. Törökország0
Forrás: Bertelsmann Stiftung

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Zsuzsanna.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

reszeloaladar, 2018.10.13 16:19

Akkora rohadt nagy az elnyomás, hogy egy ilyen cikket simán le lehet írni. Vizsont az egész kontraproduktív: minél többet monja el valaki, hogy nincs szabadság annál hiteltelenebb az egész. Ha az újságosnál 10-nél több újság címlapon hozza a sajtószabadság halálát, akkor az mennyire hihető?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2018.10.12 09:15

@zana:
"A török muzik?"

Szerinted nem?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2018.10.12 08:44

@krix6:
A török muzik? Már imádkoztak is Orbán jelenlétében..
Téged nem a muzik fognak bedugni az árnyékszékbe, hanem az igazi magyarok
Ismerve azonban a régi jó szokásotokat tudtok ti változni, így lett a nyilasokból hithű kommunista.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2018.10.11 23:11

@Illiberalis:
Ja, visszaszorul egészen biztosan mert a muzik kiirtják még az írmagjukat is!
Viszont lesz helyette fking muzi vallás, ami még a liberálfasisztáktól is rosszabb!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Illiberalis, 2018.10.11 22:37

@Telemachus_Rhade: A liberalizmus legszőrnyűbb ága a gazdasági liberalizmus: a vállalkozás szabadsága mögé bújva a tőke és a piac korlátlan hatalmát hirdeti, törvényesítve ezáltal a kizsákmányolást és a "nagy hal mageszi a kis halat" farkastörvényét. Manapság a Háttérhatalom legfontosabb ideológiája.

A kulturális liberalizmus megkérdőjelezi a hagyományos kultúrális és művészeti értékeket.

Létezik még társadalmi liberalizmus is, ami megtagadja a vallást(különösen a kereszténységet!), a családot mint kizárólagosan egy férfi és nő kapcsolatának ereményét.

A politikai liberalizmus a nemzetállamok létjogosultságát tagadja( az EU-ban nagyon erősen jelen van!) és valamiféle nemzetek feletti egyesült államokat szeretne megvalósítani.

Gondolkodási, lelkiismereti és szólásszabadság létezhet liberalizmus nélkül is, mint ahogy jogállam és szabad választások is elképzelhetőek nem liberális demokráciában is.

Remélem, hogy lesz, aki kiegészít, ha valamit kihagytam.

A lényeg az, hogy a liberalizmus elett eljárt ez idő, reméhetőleg világszerte visszaszorul.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html