A koronavírus-válság idején az európai kormányok különböző rendkívüli intézkedéseket vezettek be, ám csak Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kormányozott rendeletekkel bármiféle időbeli korlát nélkül. Azóta a magyar vezetés nagy csinnadrattával bejelentette, hogy véget vet a veszélyhelyzeti szabályozásnak, ám ez nem a történet vége - írta az Euractivon megjelent cikkében Gwendoline Delbos-Corfield a Zöldekhez tartozó képviselő, az Európai Parlament rapportőre a jogállamiság magyarországi sérülésének ügyében.

Az EU-nak egyrészt azért kell kételkednie, hogy ezzel vége lenne ennek a történetnek, mert a magyar kormány az elmúlt évtizedben szisztematikusan gyengítette a demokratikus súlyok és ellensúlyok rendszerét, és a  koronavírus-járványt arra használta fel, hogy még tovább növelje hatalmát. Másrészt azért, mert most megtalálta a módját, hogy még tovább kiterjessze hatalmát a válságot követő bizonytalan időszakban - véli a  rapportőr.

Civilek szerint színjáték

Miközben a magyar vezetés bejelentette, hogy vége a miniszterelnök időhatár nélkül elfogadott rendeleti kormányzásának, civil szervezetek Európa-szerte arra hívják fel a figyelmet, hogy pusztán színjátékról van szó. Egy újabb törvényi változtatással ugyanis a magyar kormány bármikor meg tudja teremteni a jogi alapját egy új egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésének az országban. Ennek alapján hat hónapra adhat felhatalmazást magának a rendkívüli kormányzásra a parlament hozzájárulása nélkül, és ezt tetszés szerint, meghatározatlan ideig meghosszabbíthatja.

Az átmeneti törvény utat nyit a törvényhozási kontroll állandó felfüggesztése előtt, és lehetővé teszi a miniszterelnöknek, hogy folyamatosan rendeletekkel kormányozzon. A veszélyhelyzet lezárása Magyarországon nem jelenti az egyeduralom végét - idézi a rapportőr a Human Right Watch véleményét. Számos további civil szervezet szintén egy soha véget nem érő történetet lát ezen a téren Magyarországon - teszi hozzá.

Legyen kemény az EU!

A politikus összességében azt javasolja, hogy az EU-s támogatások elosztását az alapvető uniós jogok, köztük a jogállamiság érvényesüléséhez, a demokrácia fenntartásához kössék (ahogy ezzel kapcsoltban készültek tervek).

Összehangolt lépéseket kell tenni a magyar miniszterelnök intézkedéseivel szemben, beleértve ebbe az európai alapszerződés 7. cikkelyének megfelelő eljárás újrakezdését is minél előbb. (Ez a magyar EU-s szavazati jog megvonásához vezethet - a szerk.) Az Európai Tanácsnak konkrét ajánlásokat kell tennie a magyar vezetésnek, s ezt az ügyet a német és a portugál soros elnökségnek, amelyek a következő egy évben állnak majd az EU élén, prioritásként kell kezelnie.