Kedden a magyar parlament határozatban javasolta, hogy Orbán Viktor vétózza meg, ha az két feltétel valamelyikéhez is köti az uniós helyreállítási alap és a következő hétéves költségvetés (MFF) kifizetését. A magyar országgyűlés - lényegében a majdnem kétharmados parlamenti többséggel bíró kormánypártok - arról döntött, hogy sem a jogállamiság feltételül szabását nem fogadhatja el a kormányfő, sem azt, ha a hetes cikkely szerinti eljárások folytatódnak.

Az uniós költségvetés - és járványügyi közös hitelfelvétellel járó mentőcsomag - elfogadásában nem a magyar fél az egyetlen kerékkötő: a négy "takarékos ország" (Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia) azt akarja elérni, hogy a 750 milliárdos segélyalap egyetlen eurója se legyen vissza nem térítendő támogatás, hanem azokat hitelként vegyék fel a tagállamok és engedjenek meg különböző felügyeleti eljárásokat a kapott pénzek felett. A budapesti hozzáállás viszont az, hogy ne legyenek kötelmek, mert a határozatban szerepel az is, hogy mivel minden országban más formában jelenik meg a mostani válság, ne mondják meg, hogy mire megy a pénz, azt pedig olyan plasztikus fogalmakhoz, mint a jogállamiság, pláne ne kössék.

A valódi csata eddig a déli államok - a járvány által leginkább sújtott Spanyol-, Olasz- és Görögország, valamint Portugália - valamint a már említett északi országok között volt inkább kiélezett. De Orbán Viktor ebben a helyzetben szövetségeseket kezdett maga mellé keresni, így kedden a portugál miniszterelnökkel egyeztetett, aki vélhetően belement abba, hogy a hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárások lezárását támogassa, cserébe, hogy a járványalapot gyorsan elfogadják (legalábbis így értesült a 444).

Viszont a helyzet az, hogy a jogállamisági kritérium az uniós pénzosztásoknál a finn- és most a német soros elnökségnek is kiemelten fontos. Kedden a magyar parlamenti szavazással egy időben tartott előadást a német kormány EU-s ügyekért felelős államtitkára a Friedrich Ebert Alapítvány online rendezvényén (ez a német szociáldemokrata párt alapítványa, és a jelenlegi német kormányban a külügyi tárca hozzájuk tartozik). Michael Roth szerint a jogállamiság, a közös európai értékek erősítése a német elnökség legfontosabb ügye.

Roth ennek fényében jelezte, hogy örömtelinek tartják, hogy idén először az Európai Bizottság nem csak a tagállamok gazdasági helyzetéről ír jelentést, hanem a jogállamisági helyzetéről is, ami később a pénzelvonás alapja is lehet. Budapesten annak a hírnek sem igazán örülhetnek, hogy a német elnökség nemhogy nem szándékozik leállítani a magyar és a lengyel kormány ellen indult hetes cikkely szerinti eljárásokat, hanem azokat kiemelten fontosnak tartják.

A 444 kérdésére elmondta, hogy a jogállamiságról és a hetes cikkelyről szóló magyar parlamenti szavazás, hogy az Európai Parlament - amelynek szintén vétójoga van - már megszavazta, hogy a jogállamisági kritériumok hangsúlyosan jelenjek meg a pénzosztásban, ebben szinte az összes frakció egyetértett, úgyhogy ezt a feltételt nem lehet kivenni a költségvetésből. Ezzel együtt a magyar és a takarékos négyek felvetései miatt sem számítanak egyszerű tárgyalásra, de remélik, hogy a helyreállítási alapról mihamarabb dönteni tudnak. Szerinte is nagyon kemény viták jöhetnek a Tanácsban.

A helyzetet némileg oldhatja, hogy a kedden elfogadott magyar parlamenti határozat jogilag nem köti Orbánt, elvben engedhet belőle, ha úgy érzi, hogy az európai megegyezés fontosabb a fideszes képviselők véleményénél - teszi hozzá a portál.