A tavaszi járványkezelés egyik legtöbbet vitatott intézkedése volt Magyarországon, hogy kiürítették a kórházak nagy részét, felkészülve arra, ha gyorsabban terjedne a fertőzés, akkor az egészségügyi ellátás bírja a megnövekedett terhelést és ne alakulhasson ki hasonló helyzet, mint történt az Olaszországban vagy Spanyolországban. A kapacitásfelszabadítással a szakemberek egyetértettek, de annak mértékét vitatták, bár pontosan azóta sem lehet tudni, hogy mennyi kezelést, műtétet kellett elhalasztani. A legtöbb egészségügyi szolgáltató - a háziorvosi, valamint a fogászati ellátás, a szakrendelések, az egynapos ellátások, a transzplantációk és a magánrendelők, -klinikák - május 1-én kapták meg azt a levelet a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy május 3-tól újrakezdhetik a működésüket. Az átállásnál javasolták, hogy első körben a távkonzultációt alkalmazzák, valamint időpontos előjegyzésre, a váróhelyiségek bezárásával térjenek vissza a normálishoz közeli munkarendhez.

A kedvező járványügyi trendek mellett érkeztek meg az első nagyobb lélegeztetőgép-szállítmányok, amelyeket a Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárolt kifejezetten a Covid-19 miatt. Országszerte számos intézmény ResMed Lumis 150 típusú készülékeket kapott a központi raktárból május közepére. A gyártó honlapján közzétett adatok alapján ez egy úgynevezett CPAP berendezés, amely stabil állapotú, fertőzéses betegségben nem szenvedő páciensek légzésének megkönnyítésére szolgál. Az aneszteziológusok jelezték is, hogy ez az akkut és súlyos esetek kezelésére nem alkalmasak, mások kritizálták a kezelőfelület slendrián fordítását, ami nehezítette a megfelelő alkalmazásukat. A kormány jelezte, hogy intenzív ellátásra alkalmas eszközöket is vásároltak, de a koronavírusos betegek közül nem mindenkinek erre van szüksége.

Kapcsolódó

Elindulhatott a lazítás

Bár május 10-én még úgy látszott, hogy tovább nőnek a napi koronavírusos esetszámok - 35 főről egy nap alatt 50-re ugrott a beazonosított fertőzöttek száma -, de az is kezdett kirajzolódni, hogy nem terjedt el úgy a járvány Magyarországon, hogy az első hullám igazi pandémiának nevezhető legyen, tömeges megbetegedések helyett inkább még közösségi szinten jelent meg a betegség. Nem is kellett sokáig várni, hogy lazításon kezdődjön: a hónap közepén Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, megkezdik a korlátozások fokozatos feloldását, amelyek első körben Budapest kivételével az egész országra érvényesek voltak: a vendéglátóhelyeken már nemcsak a kerthelyiségekben volt engedélyezett a tartózkodás, hanem a vendéglátóhelyek belső zárt részében is. A dolgozóknak kötelező védőeszközt (orvosi szájmaszkot, sálat vagy kendőt) kellett viselni. Az üzemeltetőnek pedig intézkedni kellett a védelmi távolságok megtartásáról. Másik változás, hogy a szálláshelyek is fogadhattak vendégeket.

A fertőzési adatok valóban a fővárosban voltak a legmagasabbak, de épp azért, mert itt a legnagyobb a lakosságszám, népességarányosan nem voltak kirívók a budapesti statisztikák. Karácsony Gergely főpolgármester és a kerületi polgármesterek kérték is a kormányt, hogy itt és az agglomerációban is megtörténhessen a lazítás. Végül május 16-án Orbán Viktor miniszterelnök engedett az akaratuknak és jóváhagyta az enyhítést, amit szépen lassan kis késéssel Budapesten is meg lehetett kezdeni.

Trump furcsa járványkezelése beindult

A koronavírus-járvány a világ számos országában hozott felszínre politikai konfliktusokat kormányok és ellenzékek között, de az Egyesült Államokban a hagyományosan hosszú és intenzív, mocskolódástól sem mentes választási kampányban egészen furcsa helyzet alakult ki. Donald Trump elnök eleinte elbagatellizálta a betegséget, aztán járványügyi szakértőivel keveredett szakmai vitákba, beállt például a már májusra teljesen hatástalannak bizonyuló hidroxiklorokin és klorokin gyógyszerek mögé, amiket a malária kezelésére használnak.

Stratégiájának része lett az is, hogy az egész pandémiát megpróbálta Kína nyakába varrni, mondván, hogy onnan indult el a fertőzéshullám. Érvelésébe beépített egy összeesküvés-elméletet is, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy a SARS-CoV-2. vírust egy laboratóriumban fejlesztették ki. Anthony Fauci, az amerikai vezetés fő járványügyi szakembere és egy sor tudós, kutató határolódott el az elnök kijelentéseitől, jelezve, hogy valószínűbb a természetes kialakulás. Később ezt tudományos tények is alátámasztották, de nem segítette a helyzetet, hogy a kínai vezetés nem akarta beengedni a nemzetközi ellenőröket, hogy feltárhassák a kitörés hátterét.

Közben viszont Kína PR-hadjáratot is folytatott, hogy tisztára mossa a nevét, aminek része volt az is, hogy az ENSZ alá tartozó Egészségügyi Világszervezetet (WHO) jelentős anyagi forrásokkal támogatták, maszkokat, egészségügyi védőfelszereléseket küldtek szét a világba, amelyekért a kormányok - így a magyar is - fizettek, de mégis adakozásként pozicionálták a médiában. Peking megpróbálta az EU jelentését átíratni, amely ezt propagandának minősítette és bírálta az ázsiai nagyhatalmat, a WHO-val pedig a saját járványkezelésüket dicsértették, valamint Tajvan esetében is lobbiztak, hogy még a koronavírus kapcsán is érvényesüljön az "egy Kína elv". Trump ezt a helyzetet kihasználva beintett az Egészségügyi Világszervezetnek, Peking bábjainak nevezte őket és kiléptette az USA-t a szervezetből.

Magyarország viszont beleállt, és visszalépett

Miközben az EU és az USA, valamint Kína között egyre élesebb lett a konfliktus, Magyarország kapcsolata egyre inkább erősödött Pekinggel. Amikor Orbán Viktor május közepén Belgrádba utazott, hogy Alekszandr Vucic szerb elnökkel találkozzon, akkor egészen erősen fogalmazott:

Három csoportról érdemes beszélni: van az Európai Unió, amelyről mind láthattuk, hogy nem rendelkezik közös járványügyi politikával, nem lehetett rájuk számítani. Minden tagállam a saját bajával volt elfoglalva, de azt reméljük, hogy a gazdaság újraindításában az EU tevékenysége jobb lesz. A másik fontos szövetséges keleten Kína volt, amellyel Magyarország légihidat hozott létre, és 120 szállítmány érkezett repülőkön keresztül. Ez segítség volt abban, hogy felhalmozzunk az őszi hullámokra is készleteket

- mondta el Orbán a találkozón, aki az ázsiai országot többször is barátibb partnernek nevezte.

Viszont a legfontosabb politikai kijelentés nem ez volt: miközben az EU-ban még hevesen támadták a magyar kormány záródátum nélkül megszavazott különleges jogköreit, a miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy hamarosan ezt vissza is adja az országgyűlésnek.

"Várjuk a bocsánatkéréseket, mert bírálták a veszélyhelyzeti rendkívüli jogosítványok miatt a magyar kormányt. Ezeket, remélem, a járványhelyzet kedvező alakulásával május végén visszaadhatom" - jelentette ki Orbán Viktor, és ezután a magyar kormány tagjai, a külügy nagykövetei sorra intéztek leveleket külföldi médiumoknak, kormányoknak, szervezetekben, jelezve, hogy várják, hogy elnézést kérjenek a budapesti vezetéstől.

Az Egyesült Államok a fejetetejére állt

Május 25-én az afroamerikai George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, s egyikük rátérdelt a nyakára. A férfi azt suttogta: "kérem, nem kapok levegőt", majd később, kórházba szállítás közben meghalt. A férfit azzal gyanúsították, hogy egy érvénytelen csekkel akart fizetni egy boltban, szemtanúk nem látták, hogy ellenállna, a rendőri intézkedés mégis az életébe került.

Az amerikai rendőrséget már többször támadták az elmúlt években, arra hivatkozva, hogy hátrányosan különböztetik meg az etnikai kisebbségeket, túl gyakran használnak fegyvert, ha velük szemben intézkednek. Floyd halála ezt a meglévő feszültséget hozta felszínre, ami miatt sorra indultak tüntetések USA-szerte. Sokból már-már zavargások lettek, amit nem segített, hogy a válság miatt elszegényedettek egy része fosztogatásra használt ki, vagy a rendőrség kezdett tömegoszlatásokba - ezek indokoltságának megítélése erősen megoszlott.

Egyszerre jelent meg rendpárti, erős hatósági fellépést követelő tömeg az országban, valamint egy másik, amelyik a hatóságok túlkapásait, a faji alapú hátrányos megkülönböztetést kívánta megszüntetni. Végül az elnökválasztási kampány fontos üzenete is lett a Black Live Matters mozgalom melletti vagy szembeni állásfoglalás.

Ezen körülmények közepette talán alulértékelt is lett a SpaceX eredménye: kilenc év után először indultak a Nemzetközi Űrállomásra űrhajósok az Amerikai Egyesült Államokból. A Crew Dragon űrhajó fedélzetén Robert Behnken és Douglas Hurley veterán asztronauták épségben elérték az űrben lévő laboratóriumot, sikerrel vissza is tért a magán űrhajó, ami jelezte, hogy a NASA végre a Roszkozmosz Szojuz-rakétái nélkül is vissza tud térni a világűrbe. Az űrsikló-program leállítása óta ugyanis az oroszoktól kellett kapacitást bérelniük.