Bizonyosnak látszik, hogy a hét végi Csehországi választásokat a szociáldemokrata párt (CSSD) nyeri meg, ám az kétséges, milyen arányban. A legfrissebb közvélemény-kutatások a párt támogatottságának zsugorodását mutatják, ami azt jelenti, hogy még inkább rászorulhat egy vagy több koalíciós társra a kormányalakításhoz, miközben nincs a pártkínálatban alkalmas partner. A CSSD 26 százalékon áll a legfrissebb eredmények szerint.

A második helyen a cseh kommunista párt (KSCM) nyomul előre, amely a szavaztok 18 százalékára számíthat. Az 1989-es bársonyos forradalmat túlélt politikai erővel egyetlen másik párt sem óhajt együttműködni. A harmadik helyen a vadonatúj Ano 2011, Andrej Babis milliárdos pártja áll, 17 százalékkal. A programmal nem rendelkező Anótól kiszámíthatatlan viselkedést várnak az elemzők. Hogyan foghatna vissza egy volt lobbista, egy színész és egy újságíró egy mágnást - teszi fel a költői kérdést egyikük a párt vezető alakjaira utalva. A CSSD kijelentette, hogy az Ano 2011-gyel sem áll össze.

Kavar az elnök

Szédítően zavarossá teszi a helyzetet, hogy az ötszázalékos küszöb átlépésével bekerülhet a parlamentbe az a párt, amelynek programja abból áll, hogy támogatja Milos Zeman államfőt. Az ambiciózus elnök azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy a nyáron egy "szakértői kormány" kinevezésével kísérletezett, kevéssé törődve azzal, hogy azt egyetlen parlamenti párt sem támogatja.

A választások végeredménye ugyanakkor újra az lehet, hogy Zeman nevez ki úgynevezett szakértői kormányt, ugyanis a CSSD a dolgok jelen állása szerint kudarcot vallhat a kormányalakítással. Emellett elképzelhető a kommunisták parlamenti támogatását élvező kisebbségi kabinet létrehozása. Jobboldali-baloldali koalícióra az ideológiai ellentéteken túl azért sincs esély, mert a Zeman kísérleti kormánya előtt regnáló jobbközép páros pártjai a megszorítások és a korrupciós botrányok miatt tíz százalék alatti szavazatra számíthatnak.

Fordulat helyett kanyar

A várhatóan felálló balközép irányultságú kormány lazítani fog a költségvetésen, de nincs igazán nagy mozgástere, mivel jobbközép elődje bukása előtt már feladta a legkeményebb megszorító intézkedéseket. Egy baloldali kanyarra számíthatnunk hátra arc helyett - összegezték a lehetőségeket az Erste elemzői. Akármilyen kormány áll is fel a hét végi választás után, a költségvetési politika a továbbiakban nem fogja akadályozni a gazdaság növekedését - utaltak arra, hogy a jobbközép kabinet megtakarításai recesszióba taszították az országot.

Ha folytatódik az eurózóna kilábalása, akkor a cseh GDP 1,5 százalékkal bővülhet 2014-ben, majd két százalékkal 2015-ben. A rövid távú pénzpiaci reakciók és a hosszabb távú versenyképesség szempontjából is az jelent kockázatot, hogy mekkora befolyásra tesznek szert a kommunisták. A szociáldemokratáktól nem várhatók durva lépések.

Baloldalai szkander

A CSSD mindenáron féken akarja tartani a KSCM-et, mivel az utóbbi az Európa-politikában éppen ellenkező politikát képvisel. A szociáldemokraták be akarják vinni Csehországot az eurózónába - amit az utóbbi párt ellenez -, amihez tartania kell a maastrichti kritériumokat. Ezt megkönnyíti, hogy a jobboldal gyengesége miatt nem kell a választók kegyeit keresnie, azaz nem kell a fegyelmezett költségvetést fellazító osztozkodást folytatnia.

A szociáldemokraták választási ígéretei között szerepel, hogy visszacsinálják elődjük népszerűtlen nyugdíj- és egészségügyi reformját. Emellett csökkenteni akarják az alsó áfakulcsot és növelni a legmagasabb kereseteket terhelő szja-kulcsot. Végül - a magyar olvasó számára régi ismerősként - válságadókat akarnak kivetni a pénzügyi, a távközlési és más szektorokra.

A piaci befektetők várhatóan nem mutatnak majd nagy érdeklődést a politikai felfordulás iránt. Kivéve azt az esetet, hogy a kommunista KSCM meghatározó befolyáshoz jut, bármilyen forgatókönyvet közömbösen vesznek majd tudomásul. Köztudott ugyanis, hogy a cseh belpolitikai helyzet mindig bizonytalan - idézte a Danske Bank elemzőinek véleményét a bne régiós hírportál.