Orbán örül - erre jutottak az uniós vezetők a migráció ügyében

Az uniós tagországok vezetői a csütörtökön kezdődött brüsszeli csúcstalálkozón 12 órás vita és több kétoldalú egyeztetést követően megállapodásra jutottak egyebek mellett a migráció kezelését érintő szövegben is - közölte pénteken hajnalban Twitter-üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök is hírt adott Facebook-oldalán a "győzelemről".
Szabó Zsuzsanna, 2018. június 29. péntek, 09:38

Tizenkét órával azután, hogy az olasz kormányfő bejelentette, hogy addig semmilyen zárónyilatkozatot nem hajlandó aláírni, amíg a migráció kérdésében nem találnak Róma számára is kielégítő megoldást, hajnalban végül megszületett a megállapodás a témában.

Giuseppe Conte olasz kormányfő mindezt azzal konstatálta: "többé nem vagyunk egyedül" és "elégedettek vagyunk".

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára hajnalban kitett üzenetében közölte: a visegrádi négyek nagy győzelmet arattak az uniós csúcstalálkozón, Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország. Orbán szerint fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat, de ezt a javaslatot sikerült visszaverni és "a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk."

Ez a miniszterelnök szerint világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, az adott ország beleegyezése nélkül. Így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, megmarad magyar országnak - fogalmazott a Orbán.

Mi van a dokumentumban?

A 10 oldalas dokumentumban 3,5 oldal foglalkozik a migrációval, a többi pedig az egyéb témákkal, egyebek mellett a biztonság, a védelem vagy a kereskedelem témájával. A dokumentum viszont továbbra is homályosan fogalmaz.

Az elfogadott szöveg szerint az Európai Unió területén ellenőrzött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezekben feldolgoznák a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmét.

Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Egyúttal elejét vennék a tragikus haláleseteknek. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amelyekben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét.

A zárónyilatkozat arról is rendelkezett, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartása mellett a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket. A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapítását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetközi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesülnie kell.

Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek - ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is - önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját.

Jó jel, de a megosztottság megmaradt

Angela Merkel német kancellár az MTI szerint "jó jelnek" nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, de elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között.

A német kancellár beszámolt arról, hogy a tagországok megegyeztek a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzésében. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, mely tagországban nyújtja be menedékkérelmét - tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapja után elmondta: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. A szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval - hangsúlyozta a francia elnök.

Kijelentette ugyanakkor, hogy Európának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást. A kontinens nem sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudnia állni saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett.

Sebastian Kurz osztrák kancellár az MTI szerint az mondta, a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja. Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis - mint hangsúlyozta - Ausztria már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be.

Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte ugyanakkor, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.

Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor arról beszélt, az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit - jelentette ki.

Orosz szankciókról is megállapodtak

Megállapodás született továbbá az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt európai uniós gazdasági szankciók hat hónappal való meghosszabbításáról is - írja az MTI. Diplomáciai források szerint az uniós állam- és kormányfők a hajnalig tartó migrációs egyeztetést követően nagyon rövid vita után jóváhagyták a büntetőintézkedések meghosszabbítását.

Az EU legutóbb decemberben döntött arról, hogy hat hónappal, 2018. július 31-ig meghosszabbítja az orosz agresszió miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.

Az Európai Unió 2014. júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

Az egységes uniós álláspont szerint Moszkva a nemzetközi jogot sértve elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat az ország keleti részében.

A fotó forrása: Facebook.com/Orbán Viktor hivatalos oldala.

HOZZÁSZÓLÁSOK