Magyarország valószínűleg a jövő tavaszi parlamenti választás utánra halasztja a devizahitelek problémájának megoldását - írta a Reuters. A hírügynökség részben a Kúria közleményéből vonja le ezt a következtetést, amely elhárítja azokat a várakozásokat, amelyek szerint a legfelsőbb bírói testületnek kellene tisztáznia a devizahitelesek problémáját (lásd keretes írásunkat).

Emellett idézik Varga Milhály nemzetgazdasági minisztert, aki közrádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy a kilakoltatási tilalom meghosszabbítása nyomán a legnagyobb bajban lévő adósok április végéig biztonságban érezhetik magukat, a kormánynak pedig van ideje arra, hogy kidolgozza a helyzet rendezését szolgáló további terveit. Tisztázni akarják a devizahitelek jogi hátterét: sok döntés született a bíróságokon az ezekkel kapcsolatos perekben, ám ezek ellentmondanak egymásnak - érvelt a várakozás mellett a miniszter.

Valami vagy semmi

A bankok igyekezni fognak minél több devizaadósukat rávenni arra, hogy lépjenek be az árfolyamgátba, aminek lehetőségeit bővítette a kormány - mondta a Reutersnek egy vezető bankár. Szerinte ez jó lépés volt, ami segíthet csökkenteni a késedelmes törlesztésben lévő adósságok arányát. Ez ma a teljes tartozás 20 százaléka. (Az MNB adatai szerint tavaly év végén 3,5 ezer milliárd forint volt a devizahitelek összértéke.) A neve elhallgatását kérő szakember azt is elmondta, hogy a bankok a kormánytól függetlenül is igyekezni fognak egyenként megegyezni ügyfeleikkel.

Nem teljesen ért egyet kollégájával Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke, aki szerint az árfolyamgát kiterjesztése nem kínál valós segítséget - derült ki az ATV-nek adott interjújából. Az elmúlt hetek harcias kormánypárti megnyilvánulásai után - amelyek például a teljes devizahitel-állomány átváltásáról szóltak, vagy arról, hogy ezek a kölcsönök hibás termékek -, azt mondhatjuk, hogy vajúdtak a hegyek és egeret szültek.

Megvezették az embereket

A bankok tapasztalatai azt mutatják, hogy a 90 napon túli tartozást felhalmozó adósok gyorsan elérik a 180 napos késést, amikor a pénzintézetek felmondják a szerződésüket. Kérdés, hogy az árfolyamgát lehetőségével tudnak-e vagy akarnak-e élni, ugyanis az feltételezi, hogy elkezdenek fizetni valami adósságszolgálatot. A szakértő szerint biztos, hogy nem fognak tömegesen élni ezzel a lehetőséggel sem.

Felcsuti úgy véli, hogy az elmúlt hónapok keménykedő kormányzati kommunikációja emberek százezreiben keltette azt az érzést, hogy érdemes várni, mert valami nagyon kedvező dolog történhet. Elengedhetik például a devizadósságok egy részét, vagy erőteljesen átütemezhetik azokat, vagy a kamatot vághatják meg. A várakozásokat csalódás követheti, ami újabb kormányzati lépéseket szülhet annak ellenére, hogy most úgy néz ki, halogatják a devizahitelek problémájának kezelését.

Szórakoznak velük

Az ügy ugyanis a politika játékszerévé vált. A kormányok már 2010 előtt is beavatkoztak a bankok és ügyfeleik viszonyába, azt a látszatot keltve, mintha a hitelezők semmit sem tennének a helyzet rendezése érdekében - ami Felcsúti szerint messze nem igaz -, míg a politika kész lenne segíteni az adósokon. Készültek pénzügyileg elfogadható és politikailag végrehajtható javaslatok, végül azonban csak részleges megoldások születtek - árfolyamgát, végtörlesztés - vagy csak beszéltek a segítségnyújtásról.

A kormányzat most tesztelheti, hogy mi a hatása a közvéleményben az új helyzetnek. Ha azt tapasztalják, hogy szélsőjobboldali ellenzék hasznot húzhat az adósok csalódottságából, sikeresen keltve azt az érzetet, hogy valójában ő képviseli a devizahiteleseket, akkor újabb ötletekkel állhatnak elő a következő hetekben. Nem lehet tudni, mi van Orbán Viktor miniszterelnök fejében, márpedig ezen - az elmúlt években meglehetősen kiszámíthatatlannak bizonyult tényezőn - múlik minden.

Mit engedhetnek el?

Miután a kommunikációs háborúban a kormány oldaláról célzásokat tettek arra, hogy a bankoktól újabb hozzájárulást várnak a devizahitelesek támogatásában, az egyik kérdés az esetleges újabb elképzelésekkel kapcsolatban az lehet, hogy a pénzintézetek milyen áldozatokat lennének képesek vállalni. A szakember szerint ez attól függ, mekkora tartalékokat képeztek várható veszteségeikre.

Ha például szóba kerülne a felhalmozott késedelmi kamatok elengedése vagy a kamatok csökkentése, azt nagy valószínűséggel meg tudnák oldani. Végül is ezzel csak azt vállalnák, hogy lemondanak valami olyasmiről, amit úgyse nagyon tudnának behajtani.

Vita tárgya lehet az adósságoknak az a része, amennyivel egyes ügyfelek tartozása meghaladja ingatlanuk korábbi - a szerződéskötéskor figyelembe vett - piaci értékét. A Bankszövetség volt elnöke lát esélyt arra, hogy a hitelezők erről is lemondjanak. Ha elég tartalékot képeztek, akkor ezt megtehetnék anélkül, hogy az érezhetően rontaná tőkehelyzetüket.