Az osztrák Erste-csoport el szándékozik adni magyarországi érdekeltségének 30 százalékát a budapesti kormánynak és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), ezzel mélyül a magyar vezetés ellenőrzés a bankszektor felett - kezdi beszámolóját a hétfői bejelentésről a Financial Times. A cikk címe is azt emeli ki, hogy Magyarország erősíti a bankszférára gyakorolt befolyását.

Az FT emlékeztet arra, hogy a pénzintézetek jelentős veszteségeket szenvedtek el a pénzügyi válság 2008. őszi elmélyülése óta. Az Orbán-kormány különadót vetett ki a szektorra abból a célból, hogy a bevételből mérsékelje a költségvetési hiányt és meg tudjon felelni az EU nemzeti büdzsékkel kapcsolatos elvárásainak.

A most megkötött megállapodás szerint Budapest mérsékli Európa legmagasabb bankadóját és tartózkodik az üzleti környezet bizonytalanságát növelő, illetve a pénzintézetek profitját megnyirbáló lépésektől. A kormány elérte azt a célját, hogy megszüntesse a külföldi bankok dominanciáját a szektorban, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az állam 2019-ig megszünteti többségi tulajdonrészeit a bankokban.

Mit is adnak cserébe?

A magyarországi bankadóból 843 milliárd forint (3,1 milliárd dollár) folyt be az államkasszába, miután ideiglenes intézkedésként 2010 szeptemberében bevezették - emlékeztet az FT. Ugyanebben az évben a kormány gyakorlatilag magánosította a kötelező magánnyugdíjpénztárak több mint 12 milliárd dollárnyi vagyonát, majd ágazati adókat vetett ki az energetika, a távközlés és a kiskereskedelem cégeire.

Ez követően a külföldi bankok visszafogták hitelezésüket, mivel a különadó csak fokozta azokat a veszteségeiket, amelyeket a devizahitelek megrendülése miatt elszenvedtek. Andreas Treichl, az Erste-csoport vezérigazgatója hétfőn nem tudta megmondani, mennyiért adják a két 15 százalékos kisebbségi részesedést az EBRD-nak és a magyar államnak, továbbá nem adott tájékoztatást arról sem, mire kívánják fordítani a befolyó pénzt.

Semmi sem változik?

Az elemzők kételkedve fogadták az új megállapodást. A külföldi befektetőket büntető, elhíresült bankadó és a számos többi ágazati különadó csökkentését régóta ígéri a kormány, ezért nincs abban nagy meglepetés, hogy ennek egy kis részét teljesíti is.

Egyáltalán nem adták fel szokatlan módszereiket - mondja Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője. Legfeljebb annyi történik, hogy hozzáigazítják ezeket az új helyzethez, miután a kormány immáron jelentős banki eszközökre gyakorol befolyást Magyarországon, illetve részben birtokol is ilyeneket. Ezért a bankadóval saját magát is terheli.

További fejlemény a magyar adórendszerben, hogy módosítják a reklámadót is - folytatja beszámolóját az FT. Ez a két közteher ugyan a legvitatottabb eleme az úgynevezett orbanomics eszközrendszerének, ám a többi ágazati adó a helyén marad. Emellett Orbán kormányfő megjegyezte, hogy a 2016-os és 2017-es csökkentés ellenére a magyarországi bankadó továbbra is Európa legnagyobb ilyen adója marad.