Megkezdődött Brüsszelben az Európai Tanács kétnaposra tervezett ülése, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról tárgyalnak.

Ez a javaslat

Kapcsolódó

A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel az Európai Tanács elnöke a múlt héten 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében. Javaslatában egyebek mellett a migráció kezelésére és a határvédelemre 21,9 milliárd eurót, a kohéziós és agrártámogatásokra 373,2 milliárd eurós összeget fordítana.

Növelné az egészségügyre szánt összeget, valamint szintén emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktatásra szánt tételeket is. Csökkentette a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket, azonban megtartaná azon javaslatát, hogy a költségvetésnek jelentős összegeket kell fordítania az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként "arányos intézkedések" meghozatalát helyezte kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén - emlékeztetett az MTI.

A tanácskozás másik kulcsfontosságú témája a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslását célzó helyreállítási terv, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönöznék belőle. A tervek szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

Orbán fegyverrel a tarsolyában érkezett

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy fegyverrel a kezében érkezett Brüsszelbe még csütörtökön este, miután a magyar parlament elfogadott egy határozatot, melynek értelmében megvétózhatja az egész költségvetést és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapot, ha a megállapodásba belekerülne, hogy az uniós pénzfelhasználást jogállamisági feltételekhez kötnék.

Ez fenyegetésnek jó, de egyelőre még nem látni, hogy mennyire jelenthet ez tényleges kerékkötőt a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásában, miután ezek elfogadása egyre égetőbb a legtöbb uniós tagállam számára, a Magyarországnál jóval erősebb pozícióban lévő tagállamok pedig mind vehemensen érveltek amellett, hogy szükséges egy ilyen rendszer bevezetése. Az sem jó ómen Orbánnak, hogy a német soros elnökség is többször deklarálta, hogy számára a jogállamisági kritérium az egyik prioritás. Ennek ellenére Orbán a csúcs előtt a Facebookon megjelent videójában azt mondta,

a helyzet nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak.

Nagy csaták jönnek

Ugyanakkor az uniós csúcs előtt voltak arra utaló találgatások, hogy a szükség nagy úr elven felpuhulhattak a jogállami kritériumok mellett vehemensen kiálló, főleg nyugati tagállamok álláspontjai. Azonban, hogy ez tényleg így lenne, a csúcs előtti nyilatkozatok sem adtak egyértelmű útmutatást. Sőt, inkább az rajzolódik ki, hogy igen kemény viták előtt álltak az uniós állam- és kormányfők - volt aki marathoni találkozóval számolt, és volt aki csak óvatos optimizmussal ment be az ülésre.

A jogállamisági kritérium egyik nagy támogatója, Mark Rutte holland kormányfő a csúcs előtti nyilatkozatában például kifejezetten üzent Orbán Viktornak. A holland miniszterelnök ugyanis kijelentette: a költségvetési megállapodásnak tartalmaznia kell egy jogállamisági klauzulát.

Ha Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ne legyen ilyen, akkor az nagyon nagy probléma

- hangsúlyozta. A holland miniszterelnöknek azt a kijelentését is lehet egyfajta üzenetnek értékelni a magyar kormányfő felé, miszerint ő azzal a céllal jött Brüsszelbe, hogy "érvekkel" győzze meg a többi ország vezetőjét és nem vétóval való fenyegetéssel, ha a költségvetés és a helyreállítási alap esetében nem a saját szája íze szerint alakulnának a dolgok - derül ki a Politico tudósításából.

Hollandia azt szeretné, ha a vissza nem térítendő forrásokat az adott tagállamok olyan szükséges reformokra fordítanák, amelyekkel javíthatnák a versenyképességüket. Ha másra szeretnének költeni a kormányok az arra való forrásokat hitelként adnák. Rutte arra is emlékeztetett, hogy Hollandia nem az egyetlen olyan tagállam, amely vörös vonalakat húzna.

Rutte egyébként a pesszimistábbak táborába tartozik, ugyanis kevesebb mint 50 százalékra tette a megállapodás esélyét ezen a hétvégén, de azt is hozzátette, hogy nem lehet tudni. Nem a gyorsaság, hanem a tartalom számít. "Egy gyöngye egyezség nem vezet sehová" - vélekedett.

A jogállamisággal kapcsolatban Ruttéhoz hasonlóan nyilatkozott a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel és a finn miniszterelnök, Sanna Marin is. Előbbi szerint mindenkit a jogállamiság érdekel és nem akarnak biankócsekkeket, utóbbi pedig hangsúlyozta, hogy a többéves költségvetésben az egyik prioritás a jogállamisági kritérium - írja a Politico.

Az ellentáborból is hallatszódtak hangok

A csúcs előtt az MTI szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az érkezéskor azt nyilatkozta, nehéz megmondani, hogy sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról, ugyanis országának hozzájárulása egyebek mellett a Lengyelországnak járó pénzek nagyságrendjétől függ. A lengyel miniszterelnök továbbá határozottan kijelentette: Lengyelország határozottan ellenzi az uniós pénzek jogállamiságra vonatkozó "tetszés szerinti" politikai feltételekhez kötését. Nem fenntartható megoldás, hogy Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia esetében megőrizzék a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit - tette hozzá.

Andrej Babis cseh kormányfő pedig azzal ment be a tanácskozásra, hogy szerinte a pandémia hatását a következő évben fogjuk látni és a hatás főleg a a GDP-n fog meglátszódni, így következésképpen a GDP-nek kellene a legfontosabb kritériumnak lennie a helyreállítási alap elosztásakor. Emellett úgy vélte, hogy az Ausztria, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország számára javasolt visszatérítések nem fairek.

Nem lesz még megállapodás?

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezésekor azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít, de úgy vélte politikai akarattal, lehetséges a megállapodás elérése.

Angela Merkel német kancellár szavaiból sem sütött az optimizmus. Merkel is nehéz tárgyalásokra számít, mert "az egyes álláspontok rendkívül távol állnak egymástól". Véleménye szerint kétséges, hogy a hétvégén megállapodás születik.

Kívánatos lenne, de szembe kell néznünk a realitásokkal. Komoly kompromisszumkészségre van szükség mindenki részéről, ha Európa számára jó megoldást akarunk találni

- fogalmazott a kancellár a Politico tudósítása szerint.

Emmanuel Macron francia elnök "óvatos magabiztossággal" nézett a csúcs elé és szerinte a csúcs Európa számára az "igazság pillanata" lesz. Charles Michel Európai Tanács elnökkel, Angela Merkel német kancellárral együtt mindent meg fogunk tenni azért, hogy megállapodásra jussunk - mondta a francia elnök.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői személyesen legutóbb február végén az uniós költségvetésről, majd több videókonferencia keretében, legutóbb június második felében a költségvetés mellett a helyreállítási alap részleteiről tanácskoztak.