A lengyel sajtó természetesen kiemelt témaként kezelte Angela Merkel német kancellár varsói látogatását. A legnagyobb nyilvánosságot a Beata Szydlóval folytatott megbeszélése kapta, az, hogy az államfővel, Andrzej Dudával is találkozott, csak a hivatalos programból derült ki, mint ahogy az is, hogy az ellenzék vezetőivel is folytatott megbeszéléseket.

A legnagyobb várakozás az ország tényleges vezetőjével, Jaroslaw Kaczynskivel, a radikális jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével folytatott tárgyalását előzte meg, ám erről a találkozóról szinte semmi nem szivárgott ki. Annál több kommentár jelent meg Merkel látogatásával kapcsolatban.

Szinte teljes összhang

Merkel a lengyel kollégájával tartott közös sajtókonferencián hangsúlyozta a jogállamiság, a pluralizmus és a szabad sajtó fontosságát, amivel arra célzott, hogy a 2015 végén hatalomra került PiS-kormány nem igazán tarja ezeket tiszteletben.

Szydlo megköszönte, amit a németek tesznek az országukban dolgozó lengyelekért. Elismételte kormánya álláspontját, miszerint Lengyelország elfogadhatatlannak tartja az északi áramlat második gázvezetékének lefektetését. Ez a csőkígyó közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot, megfosztva a kelet-közép-európai országokat az orosz gáz tranzitjáért kapott bevételektől és Moszkvát attól a kényszertől, hogy velük is tárgyalnia kelljen, ha gázt akar eladni Nyugat-Európának.

Gyengeség

A Merkel-Kaczynski találkozóval kapcsolatban a Gazeta Wyborcza című liberális lap kommentátora azt írta, hogy a német vezető megkérdezhette a PiS elnökétől: "A periférián akartok lenni?". Maga a tény, hogy Varsóba ment megtudni, mit gondol a lengyel politikus az unió jövőjéről, a lengyel vezetés gyengeségét mutatja.

Akár Kaczynski sikerének is lehetne tekinteni a vizitet, hiszen azt mondhatnánk, hogy Európa legfontosabb politikusa, a szabad világ vezetője meglátogat egy olyan lengyel parlamenti képviselőt, akinek semmilyen állami funkciója sincs.

Ugyanakkor ez a tény a politikai hatalom szerkezetének gyengeségét mutatja. Bizonytalanná teszi a hatalom működését, hogy egy háttérbe húzódó személy, Kaczynski, és nem a kormányfő és a külügyminiszter dönt a lengyel külpolitikai irányvonalról, Lengyelország EU-hoz való viszonyáról, az unió reformjával kapcsolatos lengyel politikáról.

Kivel találkozik?

A PiS elnöke nem túl sok barátjával tarja a rendszeres kapcsolatot. Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezek közé tartozik. Az utóbbi viszont - ellentétben Kaczynskivel - nemzetközileg szalonképes, nyelveket tud, Brüsszelt ismerő politikus. A Fidesz az Európai Néppart tagja, ezért Orbán közvetlen kapcsolatban állhat a legfontosabb európai vezetőkkel, például Merkellel vagy Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A PiS viszont Európa margójára tolta Lengyelországot. Vezetője nem jár Európába, senkivel sem konzultál, és a Gazeta Wyborcza szerzője kétli, hogy egyáltalán képes szélesebb horizonton gondolkozni, mint a saját állama.

Egymásra utaltak

A Rzeczpospolita című konzervatív lap kommentátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban Lengyelországnak a németeken kívül nincs fontos partnere. Szerinte Merkel utazásának legfontosabb célja az lehetett, hogy kiderítse: számíthat-e Kaczynskire az unió megmentésében.

A Rzeczpospolita másik cikkének szerzője cikkírója hasonló következtetésre jut. Úgy véli, Merkel meg akarja menteni az uniót, Kaczynski pedig  el akarja kerülni az elszigetelődést. Ezért kell együttműködniük.

A Newsweek Polska szerint Európa nem fog várni Lengyelországra: Merkel világossá tette: nem egyezik bele az unió gyengítésébe. Merkel pragmatikus politikus, az apró, de feltétlenül szükséges lépések megtételének módszerét alkalmazza. Pontosan tudja, hogy a brexitreferendum és Donald Trump amerikai elnökké választása után meg kell változtatni az EU-t, hogy megfelelhessen az új kihívásoknak.

Jót beszélgettek

Maga Kaczynski a kancellárral folytatott megbeszélés után a várakozó újságíróknak csak annyit mondott: A megbeszélés jó hangulatban zajlott. A témák közül kettőt említett, az EU jövőjét és a brexittel kapcsolatos kérdéseket. Hozzátette, hogy a tárgyaláson részt vett két német- lengyel kapcsolatokkal foglalkozó lengyel professzor is.