A Bank of England (BoE) devizatartaléka az elmúlt 12 hónapban 34 százalékkal 73,4 milliárd dollárról 98,2 milliárd dollárra (67,7 font, 88,2 euró) emelkedett. Ez  2001 óta a legnagyobb éven belüli devizatartalék-emelés. (A brit jegybank a devizatartalékát főleg dollárban tartja.)

Nagy-Britannia "háborús vésztartalékának" - azaz a devizatartalékának - hirtelen megemelését a The Timesnak nyilatkozó közgazdászok úgy értelmezték, hogy a jegybank ezzel vélhetően az Egyesült Királyságot próbálja védeni a font rendezetlen összeomlásától és egy esetleges piaci káosztól, amit a Brexit okozhatna.

Sérülékeny a font

A Goldman Sachs a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a font akár 20 százalékot is eshet, ha a britek a közelgő népszavazáson az EU elhagyására szavaznának.

A BoE jegybankelnöke, Mark Carney a múlt hónapban a font sérülékenységére figyelmeztetett a folyó fizetési mérleg hiányára hivatkozva, ami abból adódik, hogy a szigetország több árut importál, mint exportál. A pénzügyi intézmények elkezdték bebiztosítani magukat a font sterling összeomlása ellen - emlékeztet az International Business Times.

Legutóbb a 2008-2010-es pénzügyi válság alatt apadt le a devizatartalék, ekkor 12,2 milliárd dollárnyit (8,4 milliárd font, 11 milliárd euró) használtak fel belőle. Az Egyesült Királyságnak az is milliárdjaiba került, amikor 1992-ben az árfolyam-mechanizmusban (ERM) próbálta tartani az országot, ám ennek ellenére a font összeomlott és az Egyesült Királyság a relatíve alacsony tartalékok miatt kiszolgáltatottá vált a spekulánsoknak.

A brit nagyvállalatok már nem ennyire előrelátók

Annak ellenére, hogy a brit jegybank előrelátó módon készül arra az eshetőségre, hogy a britek a Brexitre szavaznak, a legnagyobb brit vállalatok zöme semmiféle készenléti tervet nem dolgozott ki erre az eshetőségre - állapította meg szombaton ismertetett felmérésében a Financial Times, miután végigkérdezte a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb tőkeértékű vállalatot.

Az S&P is figyelmeztetett

A Standard & Poor's szerint sem elhanyagolható a Brexit lehetősége. A hitelminősítő korábban ugyan megerősítette Nagy-Britannia lehetséges legjobb, "AAA/A-1 plusz" államadós-besorolását, ám érvényben hagyta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást is, arra hivatkozva, hogy a brit EU-tagság sorsáról 2017 végéig tervezett népszavazás kockázatot jelent a brit pénzügyi szolgáltatási szektorra, a brit exportra és általánosságban a brit gazdaságra.

A hitelminősítő arra mutatott rá, hogy ha Nagy-Britannia távozik a brit áru- és szolgáltatásexport 45 százalékát felvevő Európai Unióból, azzal elveszítené befolyását az EU olyan szakpolitikai döntéseire, amelyek a brit gazdaság kulcsfontosságú ágazatait érintik, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat.

A brit EU-tagság elvesztése továbbá veszélybe sodorná a jelentős brit folyómérleghiány külső finanszírozási forrásait is. A"Brexit" a legrosszabb esetben kikezdheti a font sterling globális tartalékvaluta-szerepét is, ami a globális pénzügyi válság kezdete óta a brit "AAA" szuverén besorolás egyik kiemelt jelentőségű alátámasztó eleme. Ha a font tartalékvaluta-szerepe megrendülne, az önmagában a brit adósosztályzat leminősítését eredményezheti.

Az S&P kritériumai alapján ha a font részaránya a globális jegybanki devizatartalékokban 3 százalék alá csökkenne, a cég már nem tekintené a brit fizetőeszközt tartalékvalutának. A hitelminősítő adatai szerint a font részaránya jelenleg 4,7 százalék a globális devizatartalékokban; a dolláré 63,7 százalék.

Óriási a kockázat

Nem jó előjel, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei a Brexit felé tendálnak. A YouGov Plc 1675 fő megkérdezésével, február 3-4-én készült közvélemény-kutatása szerint britek 45 százaléka a kilépésre szavazna, míg 36 százalékuk támogatja a bennmaradást. A válaszadók 19 százaléka még nem döntött.

Egyelőre nem világos, hogy ez már a Brüsszel ajánlotta kompromisszumra adott reakció-e - hangsúlyozta Allan Monks, a JPMorgan londoni elemzője. Ugyanakkor szerinte egyértelmű, hogy óriási a kockázata annak, hogy a britek kiviszik országukat az EU-ból.

Ezt támasztja alá az is, hogy amikor arról kérdezték az embereket, hogy mire voksolnának, ha az uniós tagországok elfogadnák a brit miniszterelnök reformjavaslatait, akkor nem fordult meg a megkérdezettek szavazási hajlandósága. Csak a különbség csökkent: 41 százalékuk maradt Brexit-párti ez esetben is, míg 38 százalékuk maradna.

Azért még van remény

Nagy-Britanniában 2017 végéig tartanak népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által ismertetett átfogó javaslatcsomag.

Ez egyebek mellett arra a sarkalatos kérdésre is tartalmazott javaslatot, amely az Egyesült Királyságban dolgozó más uniós tagállamból érkező munkavállalók juttatásainak 4 éves felfüggesztésére vonatkozott. Az némi reményt jelenthet, hogy Jaroslaw kaczynski, a lengyel kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) vezetője Tusk és David Cameron brit miniszterelnök közötti megállapodásról úgy nyilatkozott azután, hogy pénteken találkozott Cameronnal, hogy elégedett az egyezséggel. A The Times diplomata forrásoktól úgy értesült, hogy Lengyelország támogatni fogja a "vészfék-mechanizmust", mert annak használatának engedélyezése EU-szinten fog eldőlni az Európai Bíróság felügyelete mellett.

Ennek azért lehet jelentősége, mert a briteknek e javaslata leginkább Lengyelországot érintené, miután innen származik az uniós munkavállalóknak a legnagyobb aránya, illetve mert így feltételezhetően könnyebben rábólinthatnak Tusk javaslatára a február 18-19-i EU-súcson az uniós állam- és kormányfők, muníciót adva Cameronnak ahhoz, hogy az EU-ban való bennmaradás mellett kampányoljon.

Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken a Reutersnek azt mondta a visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) közös álláspontot alakítanak ki az uniós szabályozási javaslatcsomaggal kapcsolatban.

A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó brit sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő brüsszeli EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.