Új ipari központot épít Belaruszban egy nagy kerek erdő közepén, nem messze a fővárostól, Minszktől Kína, amely hídfőállásként szolgálhat mindkét EU - az Európai Unió és az Eurázsiai Unió - irányába irányuló exportja számára. A beépítendő terület 40 százalékkal nagyobb Manhattannél. Peking összesen ötmilliárd dollárt (1,1 ezer milliárd forint) szán a projektre, amelynek része egy 155 ezer embert befogadó új város felépítése is - tudta meg a Bloomberg kínai és fehérorosz forrásoktól.

Az új központból, amelynek első lépcsőjét 2020-ra, második lépcsőjét tíz évre rá adják át, vámmentesen juthatnak el az áruk Oroszországba és Kazahsztánba, amelyek szabadkereskedelmi övezetet alkotnak Belarusszal, az Európai Unió határa pedig mindössze 270 kilométerre lesz. A helyszínt átszeli a Moszkvát és Berlint Lengyelországon át összekötő autópálya, a repülőtérről gyorsvasúti kapcsolatot építenek ki. Az áramellátásról az orosz finanszírozással 10 milliárd dollárból megépülő új atomerőmű fog gondoskodni. A fehéroroszok átlagos bére havi 560 dollár, ami fele a lengyel béreknek, miközben közel szász százalékuk írástudó, azaz könnyen betanítható.

Sok méz a madzagon

A 9,5 millió lakosú Fehéroroszország 2009 óta összesen 6,5 milliárd dollár támogatást kapott az IMF-tól és Oroszországtól válság szaggatta gazdasága életben tartására. Pekinggel 2009-ben hárommilliárd dollár értékű devizacsere-megállapodást kötött, amelynek célja, hogy olcsó hitelből megvalósuló beruházásokat finanszírozzanak, azzal a feltétellel, hogy a forrás felét kínai részegységekre, technológiára vagy munkaerőre költik. Az új ipari park létrehozását az Industrial Park Development nevű cég finanszírozza, amely 60 százalékban kínai, 40 százalékban belorusz tulajdonban van.

A létesítmény nem csupán kínai vállalkozásokat vár - beköltözhet bármelyik cég, amely legkevesebb ötmillió dollárt befektetést vállal és high-tech iparágat hoz a közösbe. A beruházók tevékenységük első tíz évében teljes nyereségadó-mentességre számíthatnak, a következő évtizedben pedig adójuk felét tarthatják meg. Eddig több mint tíz vállalat érdeklődött a lehetőség iránt, köztük hongkongi és lett cégek.

A kínai vezetés keresi a lehetőséget arra, hogy eddig csak Kínából exportáló vállalatai hídfőállásokat építsenek ki az EU-ban. Bulgáriával egy a fehéroroszhoz hasonló, bár annál kisebb ipari park létesítéséről tárgyaltak, ám az egyeztetések megszakadtak, miután mindkét országban vezetőváltás kezdődött. Elemzők szerint a fehéroroszok sikerét nem kell eltúlozni. Hiába szeretnének Kína európai bástyájává válni, az ország autokratikus politikai rendszere miatt olyan rossz a viszonyban van a Nyugattal, hogy ez nem jöhet össze.