Egyesek szerint magas termetével, vastag szemöldökével és jellegzetes bajuszával egy ókori görög hadúrra hasonlít a 61 éves Vangelisz Meimarakisz a görög konzervatív Új Demokrácia párt elnöke (képünkön), aki nagy meglepetést okozhat a szeptember 20-ai parlamenti választásokon - írja a brit Guardian. A volt kormánypárt, a baloldali Sziriza, amely júliusban még 25 százalékponttal előzte riválisát, mára elvesztette előnyét az Új Demokráciával szemben és a két párt vezetője is fej fej mellett halad.

Az hagyján, hogy egy héttel a szavazás előtt - amely a negyedik parlamenti választás lesz három és fél éven belül - a felmérések többsége mindössze 0,3-0,7 százalék közti különbséget mér a két párt között, ám a Szirizához közel álló Avghi című napilap 31-31 százalékra hozta ki az ellenfeleket. E felmérésben a megkérdezettek 40 százaléka a Sziriza elnökét, Alekszisz Cipraszt tartotta a legjobb kormányfőjelöltnek, míg 37 százalékuk Meimarakiszt.

A választás nagy meglepetése

Figyelembe kell venni azonban, hogy az Új Demokrácia első embere teljesen véletlenül került a miniszterelnök-jelölt szerepébe. Pártja ideiglenes elnöknek választotta meg júliusban, elődje lemondása után, jóval azelőtt, hogy Ciprasz augusztus elején lemondott volna, kikényszerítve a rendkívüli választást. Nem kis teljesítmény a részéről, hogy parlamentbe jutásra esélyes pártok vezetőinek vitáján alaposan meglepte a nézőközönséget.

A Macedóniai Egyetem felmérése szerint a nézők jelentős része egyenesen lenyűgözőnek találta Meimarakisz szereplését. A vitát nyomon követőknek csak 13,5 százaléka látta meggyőzőnek a volt kormányfőt.

Nyilvánvalóan rendelkezik az együttérzés képességével és a hétköznapi emberek nyelvén beszél - magyarázza a jó bizonyítványt Dimitrisz Keridesz politikai elemző. Emellett képes volt egyesíteni pártja különböző irányzatait és a közép felé mozdítani az Új Demokráciát. Akárhogy is alakul, ő ennek a választásnak a nagy meglepetése.

Nem világos, mit akarnak

A választási győzelemre esélyes két párt egyikének vezetője sem tudta világossá tenni, milyen gazdaságpolitikát folytatna, ha a szavazók a kezébe adnák a kormányrudat - ezzel magyarázza az athéni ekathimerini.com szerkesztőségi cikke a szoros közvélemény-kutatási eredményeket. Ciprasz harcot hirdetett a nagyvállalatok önzése ellen és úgy véli, hogy növelni kell az adóbevételeket.

Meimarakisz a magántőke megnyerésére helyezi a hangsúlyt, mondván, az új befektetések indíthatják be a gazdaság növekedését. A lehetséges koalíciós partnerek hasonlókat mondanak, ahelyett, mind abbahagynák a ködösítést, és világossá tennék, minek, mi az ára. A görög gazdaság ugyanis enyhén szólva ellentmondó jeleket ad.

Makacs számok

A költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többletével kapcsolatos elvárást ugyan a várható GDP-csökkenésre tekintettel mérsékelték, de az előjelek nem túl kedvezőek. Ez a többlet január és július között 2,35 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 2,86 milliárddal. Ez nem rossz, ám eközben július végére az egy évvel korábbi hárommilliárdról ötmilliárd euróra ugrottak a kormány tartozásai az állami beszállítókkal szemben.

Vagyis a büdzsé valós helyzete rosszabb lehet, mint amit a számok egy része mutat. Ezzel egyidejűleg a politikai bizonytalanság, a januárban felállt új kormány csekély államigazgatási tapasztalatai és a választások idejére felfüggesztett adóbehajtás miatt számos adó, például a hírhedt - minden lakástulajdonost terhelő - ENFIA ingatlanadó befizetése csúszik.

A GDP a második negyedévben meglepetésre 1,6 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az első félévben 1,1 százalék volt a növekedés. Ennek köszönhetően az elemzők immár csak kétszázalékos recessziót várnak 2015-re szemben a korábbi 2-4 százalékos jóslatokkal.

Áldott turisták

A gazdaságot egyértelműen a turizmus húzza: az athéni statisztikai hivatal adatai szerint a második negyedévben 13,4 százalékkal nőtt az idegenforgalom bevétele, ami kétszerese az egy évvel korábbi bővülésnek.

A bérek - az agrárszektort figyelmen kívül hagyva - két százalékkal estek áprilist és július között 2014 azonos időszakához képest. A fogyasztói kiadások ennek ellenére nőttek. Az ingatlanjaikból, a megtakarításaikból és a hiteleikből nem származott pluszjövedelme a görögöknek, ezért érdekes feladvány, hogy a visszaeső bérekből hogyan vásárolhattak többet. A megoldás: nőttek a közüzemidíj-tartozások. Egyre többen késnek számláik kiegyenlítésével.

A munkanélküliségi ráta a 2014. májusi 27 százalékról idén májusra 25 százalékra zsugorodott, de júniusra 25,2 százalékra nőtt. Görögországban 1,2 millió embernek nincs állása, míg 3,6 milliónak van. Az adósságválság 2010-es kirobbanása előtt 4,4 millió volt az utóbbiak száma.

Dél-Korea

Az ekathimerini.com Dél-Korea néhány évtizeddel ezelőtti helyzetéhez hasonlítja Görögország lehetőségeit. Az állam belátható időn belül nem lesz abban a helyzetben, hogy munkahelyteremtő beruházásokat indítson vagy legalább támogassa a magánszektor ilyen fejlesztéseit. A fogyasztás és hitel vezérelte növekedésnek annyi, át kellene térni a befektetés és az export vezérelte modellre.

A kérdés az, hogy az ország politikai erői képesek lennének-e levezényelni egy ilyen gyökeres fordulatot. Az internetes portál szerkesztői kételkednek ebben, ugyanis ez feltelezné a pártok elszánt, összehangolt, egy irányba mutató gazdaságpolitikáját. Meimarakisz azt mondja, hogy ha vasárnap nyernek, akkor javaslatot tesz egy nemzeti egységkormányra, ám ellenfelei nem mutatnak fogadókészséget erre.

Az átlagszavazó, különösen a fiatalok nem csupán az Új Demokráciában látják a régi világ képviselőjét, hanem immáron - miután belement az újabb megszorításokat hozó harmadik hitelcsomagba - a Szirizában is. Azt mondják róla: ez az új Paszok. Az a baloldali párt, amely a nyolcvanas évek elejétől kezdve a jobboldallal felváltva kormányozta az országot, így jókora felelőssége van a görög állam csődjének előkészítésében.