Új űrverseny kezdődhetett az űrkutatásban járatos nemzetek, illetve szemérmetlenül sok pénzzel rendelkező országok és magánszemélyek között, amelynek fő tétje, hogy ki jut először a földön kívüli élet nyomára - írja a CNBC cikke, amely összegzi a következő évek projektjeit.

Az űrverseny első fordulóját a néhai Szovjetunió és az Egyesült Államok vívta. Az első csapást a szovjetek vitték be azzal, hogy 1961 áprilisában elsőként küldtek embert a világűrbe, válaszul amerikai ember lépett elsőként a Holdra 1969 júliusában.

Irány a távoli szomszéd

Jurij Milner orosz mágnás és Stephen Hawking sztár csillagász mert igazán nagyon álmodni. Egyesült erővel egy 100 millió dolláros (27,3 milliárd forint, egy Nemzeti Színház ára) program keretében miniatűr űrhajókat küldenének szerte szét azzal a feladattal, hogy keressenek tűket a szénakazalban, azaz életet az univerzumban.

A kis rakétasereg az Alfa Centauri, a legközelebbi naprendszer felé venné az irányt, amely a szakértők szerint tartalmazhat az élet hordozására alkalmas bolygót. Milner szerint ezzel a világűrbe kijutott első ember, Jurij Gagarin űrutazása után újabb nagy lépést tehetnek a csillagok felé. A projektet felkarolta Mark Zuckerberg, a Facebook társalapítója is.

Az Alfa Centaurit a tervek szerint 20 év alatt érnék el a fénysebesség ötödére felgyorsított űreszközök. Végállomásukon fotókat készítenének és adatokat gyűjtenének.

Irány a közeli szomszéd

Az Európai Űrügynökség (ESA) közelebbi célt választott ExoMars programjával. A kérdés, amelyre választ keresnek, nevezetesen hogy létezett-e valaha élet a Marosn, nem egyszerűbb, mint a másik programé. A kihívás itt az, hogy világ végén kellene régészeti kutatásokat folytatni távirányítással.

Az ESA márciusban elindította a programhoz tartozó első műholdját. A projekt érdekessége, hogy az európai szervezet az orosz Roszkozmosszal együttműködve látott neki a nagy talány megfejtésének. A következő rakétát 2018-ban lövik fel.

A tudósok feltételezése szerint akkor lehetett mikroszkopikus szintű élet a vörös bolygón, amikor melegebb és nedvesebb volt. Ez nagyjából a kialakulását követő egymilliárd évre tehető. Az két év múlva induló űrjármű leszállóegységet is visz: egy robotot, amely lyukakat fog fúrni szegény Mars testébe.

Irány a jó szomszéd

Az ESA azt a célt is kitűzte maga elé, hogy állandó emberi települést létesít a Holdon. Az űrhivatal szakértői aranyos kis falut álmodtak a Föld égi kísérőjére, amely lehetővé teszi a tudományos kutatást és a bányászkodást, emellett fogadhat boldog vakációra érkező űrturistákat is.

Az ESA reményei szerint ebbe a projektbe bekapcsolódnak az Európán kívüli nagy nemzetek, Kína, India, Japán és az USA is. Az együttműködés lehetővé tenné, hogy minden ország azzal a technológiával járuljon hozzá a terv megvalósításához, amelyben a legjobb.

Irány kóborló szomszéd

Végül, de nem utolsósorban Luxemburg bejelentette, hogy be akarja indítani az aszteroidákon folytatandó bányászkodást. (Talán az ország mérete adta az ötletet ahhoz, hogy felkeressék ezeket az apró égitesteket.) A dúsgazdag ország mindenekelőtt ki akarja dolgozni a jogi és egyéb szabályozási feltételeket, ezt követően pedig közvetlenül beruházna az új iparágba.

A célunk, hogy hozzáférést biztosítsunk az élettelen sziklatömbökben rejlő, korábban elérhetetlen természeti kincsekhez, s ezzel kíméljük saját természeti környezetünket - fejtegette nemrégiben az ország miniszterelnök-helyettese, Etienne Schneider.