Orosz-amerikai izmozás - elindult a gázforradalom

Néhány éve még csak ígéretes lehetőségként beszéltek a szakértők és a politikusok a Földközi-tenger keleti medencéje alatt elterülő hatalmas földgáz-készletekről, ám ma már gőzerővel folynak a feltárások. Az USA jó eszközt lát ebben az orosz gázfölény visszaszorítására.
Komócsin Sándor, 2017. február 7. kedd, 07:14

Két hatalmas gázkitermelő platform emelkedett ki az elmúlt években Izrael partjai előtt a Földközi-tenger kékségéből - derül ki a Bloomberg helyszíni riportjából. Néhány éve semmi sem volt erre - mutatott körbe Yossi Abu, a Delek Drilling LP vezérigazgatója. És a cégvezető szerint rövid időn belül még több gázkitermelő létesítmény nő ki a közelben a tengerből.

Észak felé mutatva elmondja, hogy egy olyan platform építésére készülnek, amelyről Egyiptomba és Törökországba akarják elszállítani a kitermelt földgázt. Ez persze csak a szavak szintjén egyszerű vállalkozás, a tenger fenekén futó több száz kilométeres csőkígyók lefektetése ugyanis rendkívüli műszaki kihívásokat támaszt a beruházó cégekkel szemben.

Óriási lehetőség

És persze további gondot jelent a térség politikai instabilitása, ám a mérleg másik serpenyőjében olyasmi van, ami rábírhatja a gázüzletből hasznot remélő országokat, hogy felülemelkedjenek régi ellentéteiken. Évtizedeken át irigykedve szemlélték, ahogy a közelben lévő Arab-öböl menti országok meggazdagszanak az olajbevételekből. Most úgy láthatják eljött az ő idejük.

A Derek feltárása ugyanis csak a kezdet. A Ciprustól Libanonig és Egyiptomig terjedő térségben óriási gázmezőket rejt a tenger feneke. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata szerint 9,6 ezer milliárd köbméter susogó energiahordozóról lehet szó. Ez nagyobb, mint az Egyesült Államok ismert földgázkészlete, igaz, sok szakértő szerint a valóság szerényebb ennél az impozáns számnál.

Együtt sírnak vagy nevetnek

Ez egy olyan lehetőség a térség országainak, amelynek megragadásával együtt nevethetnek, ám ha elszalasztják, akkor együtt fognak sírni - véli Amos Hochstein, John Kerry volt amerikai külügyminiszter energiaügyi tanácsadója.

Recep Tayyip Erdogan török államfő és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök éveken át farkasszemet nézett egymással, ám 2016-ban kibékültek - nem kétséges, hogy ebben szerepet játszott a gázvagyon közös török-izraeli kiaknázásának lehetősége.

Törökország Oroszországtól és Irántól vásárol földgázt, ám mindkét szomszédjával hullámzó a viszonya. Erdogan azt szeretné, hogy országa a mediterrán térségből származó energiahordozó elosztóközpontjává válna. Ennek szellemében saját vejét nevezte ki energiaügyi miniszterré és a Turcas Petro AS török vállalat - amelyet Matthew Bryza korábbi amerikai diplomata vezet - izraeli gázimportról tárgyal.

Ciprus is beszállhat

Külön kérdés az 1974 óta görög és török részre osztott Ciprus újraegyesítése, amely megkönnyítené az energiahordozó-vagyonnal kapocslatos együttműködést. Az olasz Eni, az amerikai Exxon Mobil és a francia Total szívesen kutatna gáz után a szigetország környékén, amit megkönnyítene a helyzet rendezése. Nem véletlen, hogy az ezzel kapcsolatos svájci tárgyalások - szemben a korábbi sikertelen próbálkozásokkal - jó esélyekkel kecsegtetnek.


Sok elemző úgy gondolja, hogy egy izraeli-ciprusi-török gázvezeték lenne a legkedvezőbb útvonal a térség energiahordozójának Európába juttatására. A másik lehetőség, hogy Egyiptomba pumpálják a susogó energiahordót, majd ott folyékony gázzá (lng) alakítva szállítanák tovább. Emellett egy közvetlenül Görögországba irányuló vezeték lehetősége is felmerült.

Politikai kombináció

Bryza úgy látja, hogy a kelet-mediterrán térségben megismételhetnék a Baku-Ceyhan olajvezeték létrehozásának projektjét, amelyet azerbajdzsáni amerikai nagykövetként sikerrel támogatott. Az azeri fővárosból Grúzián át Törökországba vezető vezeték a több országot átfogó együttműködés jó példája. Egyben borsot törtek vele Oroszország orra alá.

Az USA most is határozottan támogatja Ciprus újraegyesítését és egy másik volt amerikai diplomata, Hochstein igyekszik összehozni a török-izraeli egymásra borulást is.

Kérdés, hogy a Trump-adminisztráció milyen hivatalos politikát kíván folytatni a térségben. Az elnök barátkozni akar Moszkvával, ám külügyminisztere, Rex Tillerson, az Exxon Mobil volt vezérigazgatója otthonosan mozog az olaj- és gázvezeték-diplomáciában.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2017.02.08 14:20

@POTUS:
Meg kellene Neked és mindenkinek tanulnia bármelyik "oldalról" ez az ország mindaddig a pöcegödörben marad, amíg meg nem tanulja saját érdekeit nézni, nem pedig valakit szeretni, a másikat meg utálni.
Ne hidd, hogy Oroszország "szeret minket". Oroszország használ... És ez nagy különbség!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2017.02.08 14:15

@POTUS:
Drága hazudozó trollom, Te még itt vagy? :-D

Fátylat borítok a tegnapi hazudozásaidra és új nap van, adok egy új lehetőséget arra hogy normális emberi hangon érvelni is képes legyél.
Szóval most reset...

Az orosz gázt nem KELL kiváltani. Soha, ismétlem SOHA nem írtam és mondtam ilyeneket. DE!!!
Az orosz gázt ki LEHET váltani! A cél pedig ez!
Visszautalok a Te egyik tegnapi írásodra, amiben bőven alátámasztottad ezt az érvelésemet. Ugye emlékezel, amikor arról értekeztél, hogy kocsonya mód reszketnék, ha az oroszok leállítanák a gázszállítást. Hát én nem szeretek reszketni és nem szeretném ha ez attól függene, mennyire vagyok jó elvtársa az oroszoknak.
Egyszerűsítem, mert tegnap szóvá tetted terjengős stílusomat, mi tagadás lehet benne valami! :-)
Én azt gondolom, hogy az oroszokkal akkor kell üzletelni, ha egyenrangú partnerek vagyunk. Üzletben ugyanis tök mindegy a GDP, vagy lakosság, vagy országméret. Egyenrangú partner csak akkor lehetek, ha nem vagyok kiszolgáltatva az eladónak. Jelen esetben nem így van. Ha van alternatív beszerzési forrásunk, akkor a zsarolhatóság is csökken. Nem kell LNG gáz, amíg az orosz olcsóbban adja a földgázt, de érezze, nem ő fújja a passzátszelet, megy az magától. Litvánia példája mutatja, mekkora zsarolási potenciálja volt és mennyire élt vissza vele a GASPROM és vele együtt maga Oroszország. Bár a lengyeleknél benézted, a Litvánok esetében én is úgy tudom, hogy nem fogadtak még LNG-t. DE! Érdekes módon az oroszok azóta ha jól emlékszem egyik napról a másikra 25%-al olcsóbban adják a gázt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

POTUS, 2017.02.08 13:56

@antitroll: a "tenger alatti gázmezőid" kb. pont ugyanakkor fogják kiváltani a konvencionális orosz gázt, amikor pl. a fotovoltaikus energiád, ostoba... De ez persze ne zavarjon az álmodozásban...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2017.02.08 13:10

@antitroll:
"barátjuk és későbbi versenytársuk között, azaz Oroszországgal."
Helyesen:
...barátjuk és későbbi versenytársuk között, azaz Oroszországgal SZEMBEN...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2017.02.08 13:08

Most, hogy lecsendesedett az értelmetlen vita, térjünk vissza az újonnan feltárt tenger alatti földgázmezőkre és magára a cikkre.
A történet azért lehet érdekes, mert Törökország eddig is izmozott azon, hogy rajta keresztül menjen Európa felé gázvezeték. Ennek realitása szerintem elég rendesen megnőtt. Az a vezeték nem csak orosz gázt hozhat Európa felé és az LNG többletköltség is kizárható lenne.
Van egy gyanúm, az oroszok nem fognak ragaszkodni a déli áramlathoz sem... Hülyék lennének a konkurenciát megtámogatni vele.
Nem tudom, Törökország földgáz felhasználása hány milliárd m3/év és ebből mennyi az orosz eredetű. Az viszont biztosnak látszik, hogy a török piacról előbb-utóbb Irán és Oroszország is lemondhat.
Az érdekes fejlemény azonban az lenne, ha Törökországon át Irán is rácsatlakozna egy kiépülő földgázra. Ez egy erős stratégiai szövetséget jelentene a most cikk szerint is hullámzó viszonyú Törökország és Irán között éppen a mostani barátjuk és későbbi versenytársuk között, azaz Oroszországgal.
Na jó ez messzire vezet, de jól mutatja mennyi minden történhet még.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html