Oroszország átrajzolná a régió térképét

Folyamatosan erősödik Oroszország befolyása Bosznia-Hercegovina szerb közösségében: erős az együttműködés például a felek rendőri erői és hírszerzéssel, terrorelhárítással foglalkozó szervezetei között. A történet vége a Republika Srpska kiválása lehet, ami megrengetné a Balkán kényes erőegyensúlyát a magyar határ közelében - állítják szakértők.
Komócsin Sándor, 2018. augusztus 15. szerda, 16:12
Fotó: Pixabay

Ha valakinek kétségei lettek volna afelől, hogy Oroszország kitölti azt a helyet a nemzetközi politikában, amelyet a Donald Trump vezetése alatt a világ bajai iránt közömbössé vált USA szabadon hagy, annak elég szemügyre vennie, mi történik Bosznia-Hercegovinában - vélik a Foreign Policy szakértői, Vera Mironova és Bogdan Zawadewicz. Az ország részben Moszkva ügyködése nyomán destabilizálódhat, aminek lökést adhatnak az októberi választások.

Bosznia-Hercegovina két decentralizáltan működő részre oszlik, a főként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a szerbeket tömörítő Republika Srpskára. Az oroszok azon ügyködnek, hogy erősítsék az utóbbi elszakadási törekvéseit. Egyszerre több fronton manipulálják a helyieket.

Vallási közösség

Az első a szerb közösség ortodox keresztény régiójának támogatása. Például szeptemberben a térség fővárosában, Banja Lukában megemlékeznek II. Miklós cárról, akinek uralma alatt Oroszország Szerbia szövetségeseként beszállt az első világháborúba. Leteszik az alapkövét egy orosz támogatással épülő templomnak, amelyben felváltva fognak igét hirdetni szerb és orosz papok.

Emellett a "szoftver" mellett a "hardver" kategóriájába tartozik a szerb közösség és az orosz biztonsági erők kiterjedt együttműködése. A boszniai háborút 1995-ben lezáró daytoni békeszerződés értelmében a helyi közösségek csak rendőrséget tarthatnak fenn. A Republika Srpska rendőri erői eközben viszont szoros kapcsolatot építettek ki orosz társszervezeteikkel.

Bimbózó együttműködés

Egy orosz delegáció két éve Bajna Lukában járt, ahol olyan ügyekben fektette le az együttműködés alapjait, mint a hírszerzési információk gyűjtése, a terrorelhárítás vagy a kiberbűnözés elleni fellépés. A boszniai szerb kisebbség orosz kiképzőket lát vendégül és különleges egységének tagjait Moszkvába küldi tanulni.

E látogatás óta volt orosz hírszerzőtisztek gyakran tartanak órákat a helyi rendőrakadémián és a Banja Luka-i egyetem biztonságpolitikai karán. Az utóbbi dékánja nem is titkolja szimpátiáját az oroszok iránt. A szerbekről csak mint kicsi oroszokról beszél - említenek egy példát a szerzők.

Orosz katonai bázis?

Eközben terrorelhárításnak álcázva a Republika Srpska hosszú csövű és automata fegyverekkel erősítette rendőrségét, ami erősen emlékeztet arra, amikor katonai képességekkel ruháznak fel biztonsági erőket. Ezt erősíti, hogy Bajna Luka határában jelenleg is kiképzőközpontot hoznak létre négymillió dollárból.

Végül, de nagyon nem utolsósorban tárgyalnak egy - a szerbiai Nisben lévőhöz hasonló - orosz "humanitárius" központ felállításáról. Ez papíron arra szolgál, hogy segítsen a helyhatóságoknak a természeti katasztrófák elhárításában, de a nisi bázisról szakértők azt gyanítják, hogy valójában orosz hírszerzőközpontként és nem hivatalos katonai bázisként üzemel. Gyanús, hogy az oroszok diplomáciai mentességet kértek a bázis személyzetének.

Zsoldosok toborzása

Az évek során Oroszország és a Republika Srpska veteránszervezetei is szoros kapcsolatokat építetek ki egymással. Ezek részt vettek önkéntesek toborzásában, akik Kelet-Ukrajnába és Szíriába utaztak az ott tevékenykedő orosz magánbiztonsági szervezetek, elsősorban a Wagner Group alkalmazottaiként (azaz zsoldos katonáiként).

Az úgynevezett soft power, azaz a kulturális együttműködés területére nem fektetnek nagy hangsúlyt. Banja Lukában ugyan működik az Orosz Béke Alapítvány, de nem sok pénzt kap. Kevés programot szerveznek és az embereket nem érdekli az orosz kultúra, leszámítva az RS TV-n sugárzott filmeket. A német Goethe Intézet és más nyugati szervezetek több pénzből gazdálkodnak, ezért jóval népszerűbbek.

Jönnek a választások

Milorad Dodik, a köztársaság elnöke mestere annak, hogy politikai tőkét kovácsoljon a boszniai szerbek politikai sérelmeiből. Ezek két fő eleme, hogy a nemzetközi közösség nem ismeri el az 1990-es évek polgárháborújában elszenvedett veszteségeiket, illetve az, hogy a margóra szorítják régiójukat.

Miután nő az elégedetlenség a szarajevói központi kormánnyal szemben, Dodik legjobb esélye az újraválasztásra, ha ezt meglovagolva a köztársaság autonómiájának garantálójaként lép fel, aki visszaszorítja az ország elitje és nyugati támogatóik állítólagos ambícióit ennek megnyirbálására.

Szakítással végződhet

Ellenfeleit a Nyugat ügynökeinek láttathatja, miközben saját magát Oroszország barátjának állíthatja be. Az oroszok úgy lépnek fel a régióban, mint a Nyugat korábbi és jelenlegi geopolitikai agressziójának akadályozói. Jelenleg viszonylag gyengék a hivatalos politikai és gazdasági kapcsolatok Banja Luka és Moszkva között, de ez megváltozhat, ha Dodik - ahogy az várható - nyer az őszi elnökválasztáson.

A történet vége az lehet, hogy a szarajevói vezetés nyugati támogatással megpróbál beavatkozni a folyamatba annak érdekében, hogy megelőzze a szerb közösség elszakadását Bosznia-Hercegovina másik felétől. Ha ugyanis ez megtörténik, akkor elkerülhetetlenül felerősödik az oroszokkal szemben kialakult feszültség. Az alternatíva az, hogy a Nyugat arra lyukad ki: már lekésett a folyamatok befolyásolásáról.

A fotó forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK