Oroszország hozzájárult fagyasztott krokodilhús behozatalára a Fülöp-szigetekről - jelentette be az ország állat- és növény-egészségügyi szolgálata, a dallamos nevű Roszelhoznadzor. Ezzel megnyílt a krokodilhús előtt a Moszkvával vámuniót alkotó Belarusz és Kazahsztán piaca is. Erősen kérdéses azonban, mennyire lesz ez képes kompenzálni a száz tonnaszám visszafordított amerikai csirkecomb hiányát a fogyasztóknál.

Oroszország a nyugati szankciókra válaszul augusztus elején egy évre megtiltotta a hús, a hal, a tej és tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek importálását az Egyesült Államokból, az Európai Unió országaiból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Ezzel egy csapásra évi 9 milliárd euró értékű élelmiszer tűnt el az orosz piacokról. A hiányt a hivatalos magyarázatok hol bagatellizálják, mondván, hogy könnyen pótolható más országokból, hol drámainak tüntetik fel, amikor támadni akarják a Nyugatot.

Drágul az élelmiszer

Azt azonban már nem tagadják, hogy hozzájárul az infláció növekedéséhez, amit az év végére 8 százalékosra várnak - de már szeptemberben elérte ezt a szintet a Roszsztat adatai szerint. A hal 14 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt.

Az árak emelkedését egyrészt a kínálat megcsappanása, másrészt az okozza, hogy az új import-forrásokból érkező termékek - elsősorban a szállítás miatt - drágábbak a korábbiaknál. Márpedig a Levada közvélemény-kutató legújabb felmérése szerint az oroszok 71 százalékát még a szegénységnél és a háborúnál is jobban aggasztja az infláció.

A hiányok pótlás pedig közel sem olyan egyszerű, mint a politikusok gondolták - a TASZSZ beszámolója szerint az embargó bevezetése óta folynak erről a tárgyalások a latin- és dél-amerikai, a közel-keleti és az ázsiai országokkal. Ez egyébként arra utal, hogy az intézkedést az orosz kormány nem készítette elő, és nem gondoskodott időben arról, hogy az embargó nem üssön vissza Oroszországra.

Sok a hal, de drága a szállítás

Végéhez közeledik a lazac-szezon az orosz Távol-Keleten, és a vlagyivosztoki hűtőházak már dugig megteltek, így elméletileg örülhetnek a halászok és a halevők egyaránt - drágábban ugyan, de sok hal juthatna a moszkvaiak asztalára, de nem jut. A tengeri kikötők raktáraiban hever, mert a magasabb ár sem kompenzálja a termelőknek a vasúti szállítás költségét.

Oroszország évente több mint 4 millió tonna halat fog ki vizeiből, amiből közel 2 millió tonnát exportál, főleg a Távol-Kelet kikötőihez közeli ázsiai országokba, megtakarítva a több ezer kilométerre levő Moszkvába szállítás árát. A kormány ezért a szállítási díjak leszállítását tervezi az Orosz Államvasutaknak adandó extra szubvencióval. Az ország európai területeinek importőrei pedig Chilében és Argentínában keresnek szállítót, de az eddig az import zömét adó norvég halak is kezdenek a hátsó csatornán beúszni - Belaruszban átcsomagolják őket, így már szabadon az orosz piacra kerülnek, csak némileg megdrágulva.

Persze sietve jelentkeztek a szabad élelmiszer kapacitással rendelkező országok, hogy kihasználják a piaci rést, Szerbiától Kínáig, Nicaraguától Iránig, ez azonban egyelőre nem érezhető az orosz piacokon.