Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, hogy jövő tavasszal az ENSZ kontinentális talapzati határmegállapító bizottságához fordulnak azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá az orosz határok kitolásához - közölte Szergej Donszkoj, a természeti kincsek orosz minisztere.

Az energiahordozókban és nyersanyagokban gazdag sarki térség kincseinek megszerzéséért évek óta folyik a harc a nagyhatalmak között - írta a varsói Gazeta Wyborcza.

Amerikai becslések szerint ez a vidék rejti a világ még feltáratlan olajtartalékának 13 és földgázának 30 százalékát. A klímaváltozás hozta felmelegedés pedig megkönnyíti a hozzájuk jutást. Az ezért folytatott küzdelemben az úgynevezett sarki országok - Oroszország, Kanada, az USA, Dánia és Norvégia - vannak versenyben, de egyre több ország jelenti be igényét részesedésre, köztük Kína és India is.

Donszkoj szerint tudományos bizonyítékot szereztek a Fjodorov akadémikus kutatóhajó munkájának köszönhetően, hogy a Lomonoszov hegylánc az orosz kontinentális talapzat folytatása. Ez a Jeges-tenger 1,2 millió négyzetkilométeres területével növelné az ország kizárólagos gazdasági zónáját, jogot adva Oroszországnak a természeti kincsek kiaknázására. Orosz tudósok szerint a Moszkva fennhatósága alá kerülő új terület 106 milliárd tonna kőolajat és 69,5 milliárd köbméter földgázt tartalmaz. Moszkva már 2001-ben az ENSZ szakbizottságához fordult ezzel a kéréssel, az azonban a megfelelő tudományos megindokoltság hiányában elutasította azt.

A TASZSZ hírügynökség szerint az orosz kormány elsődleges feladatai között tartja számon jelenlétének növelését az Északi-sark térségében, amit fegyveres erővel is kész biztosítani. Ennek érdekében az államfő részvételével tartott kormányülésen döntöttek arról, hogy a sarkkörön túl 13 repülőteret és 10 radarállomást építenek. Ennek szükségességét többek között az amerikai Alaszka közelségével indokolják, ahol jelentős katonai erők állomásoznak, valamint azzal, hogy a skandináv országok saját katonai tömböt hoztak létre a NATO-n belül sarkköri érdekeik védelmére.

Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, hogy radarjaik már idén le fogják fedni a sarki régiót, és folyik a szovjet időkben épített, de elhagyott támaszpontok újraélesztése a térség szigetein.

A természeti kincsek mellett az orosz gazdaság számára rendkívüli jelentőségű az északi-tengeri hajózási útvonal, amit a világ legnagyobb jégtörő flottája és a felmelegedés nyit meg. Létrehozták a sarkköri katonai parancsnokságot, és a TASZSZ értesülései szerint december 1-el elcsatolják az eddig a nyugati katonai körzethez tartozó Északi Flottát, amely a fő csapásmérő eleme lesz a szervezés alatt álló Északi Egyesített Stratégiai Parancsnokságnak. Folyik a katonák kiképzése a különleges körülmények között folytatandó harcra, egymást érik a hadgyakorlatok, amelyeken ejtőernyős alakulatok, hadihajók, felderítő gépek, vadászgépek és stratégiai bombázók is részt vettek. A Kommerszant úgy tudja, hogy az első két támaszpontot helyőrséggel a Wrangel-szigeten és a Csukcs-félszigeten levő Schmidt-fokon hozzák létre. Ebben a körzetben hat garnizont állítanak fel, egy részüket kifejezetten az északi hajóút védelmének szentelik.