Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Éles vita alakult ki az Angela Merkel német kancellár CDU-elnöki posztjáért versenyző politikusok között a menekültprobléma körül - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből. A három esélyes jelölt országos nyilvános vitasorozatának egyik Kelet-Németországban tartott állomásán Friedrich Merz, aki a közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb versenyző, erősen nyitott. Azt mondta, hogy kérdőjelezhető a menekültstátus elnyeréséhez fűződő jog, amit az ország alkotmányos alapjogként biztosít az érkezőknek.

Az FT értékelése szerint ez világos bizonyítéka annak, milyen erőteljesen uralja a közbeszédet a bevándorlás ügye azóta, hogy Merkel 2015-ben lehetővé tette több mint egymillió menekült bejutását Németországba. Merz úgy fogalmazott, nyilvános vitát kellene folytatni arról, fenntartsák-e ezt az alkotmányos jogot. A kérdés az lenne, hogy kiegészítsék-e egy "jogi figyelmeztetéssel", amely jelezné, hogy a menekültstátus megadása semmilyen körülmények között nem automatikus.

Heves kritika

Nem kellett sokat várni a válaszra. Az hagyján, hogy baloldali politikusok és a menekülteket segítő civil szervezetek is elutasították a felvetését, de még legnagyobb ellenfele az elnökválasztási küzdelemben, a centristának - a gúnyolódó kritikusok szerint mini Merkelnek - tartott Annegret Karmp-Karrenbauer is élesen szembe fordult vele. Szerinte a menekültjogok bármilyen korlátozása ellenkezik a CDU szellemével és párt legendás kancellárja, Helmut Kohl örökségével. Ez az, ami különbséget tesz a konzervatív párt és a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) között.

Ezzel arra utalt, hogy Merz felvetésével lényegében az AfD programjából vett át egy passzust, ami illeszkedik abba a stratégiájába, hogy visszacsábítsa az utóbbi években az AfD-hez pártolt CDU-szavazókat. Kramp-Karrenbauer ebben az ügyben kétfrontos harcot vív, ugyanis a harmadik esélyes elnökjelölt, Jens Spahn egészségügyi miniszer is a menekültjogok korlátozását támogatja arra hivatkozva, hogy sokan visszaélve ezekkel valójában gazdasági bevándorlóként próbálnak szerencsét a világ menekült útvonalain elindulva.

Nyerő taktika lehet

A menekültstátushoz való jog 1949 óta része a német alkotmánynak. Akkoriban a náci rezsim számos áldozata nem talált magának biztonságos menedéket más országban, így az alkotmányozók úgy érezték, kötelességük védelmet kínálni nekik. Az ezzel kapcsolatos vita azonban szimpla politikai taktika is lehet a CDU-elnökjelöltek részéről: Merkelével szemben karakteres állásponttal igyekezhetnek megszerezni a párt decemberi elnökválasztó kongresszusán részt vevő küldöttek támogatását.

Bár a kancellár azt tervezi, hogy végigviszi a jelenlegi kormányzati ciklust 2021-ig, a szakértők úgy vélik, hogy ha Merz lesz az utóda a kormánypárt elnöki posztján, akkor aligha tudnak majd harmonikusan együttműködni. Merzet Merkel távolította el a CDU parlamenti frakcióvezetői székéből 2002-ben. Most elnökjelöltként arra játszhat, hogy pártjának többsége a merkeli centrista politika helyett karakteres jobboldali irányvonalat szeretne, főként a migráció kérdésében.