A közhiedelemmel ellentétben Románia sosem volt Európa gabonatára. Bogdan Murcescu A román országok a török birodalom és a keresztény Európa között időszakban című könyvében azt is cáfolja, hogy az ország valaha is fontos szerepet töltött volna a földrész gabonakereskedelmében. Mindezt statisztikai adatokkal és a 19. századból fennmaradt gazdasági levéltári bizonyítékokkal támasztja alá.

Ezek alapján Románia valóban agrár ország volt, ám fejlettségét tekintve az ágazat messze elmaradt más országok teljesítménye mögött, korántsem rendelkezett megfelelő technológiával ahhoz, hogy maximálisan kihasználja a szántóföldek termőképességét, így semmiképpen sem lehetett Európa éléskamrája.

Mítosz és valóság

Mindezt egy másik történész, a 19. és 20. századbeli gazdasági statisztikák értelmezésében jártas Victor Axenciuc is megerősíti. Romániában a mezőgazdasági termelés a 19. század második felében valóban fellendült, ezzel egyidőben megnövekedett az ország gabonaexportja is, amely a korábbi hatvanszorosára emelkedett, ám Románia még ekkor is messze állt attól, hogy Európa éléskamrájának nevezzék; a román gabonaexport soha nem volt meghatározó jelentőségű Nyugat-Európa gazdasága számára. A két történész szerint a két világháború közötti "csúcsévekben" a román gabonaexport alig 10-11 százalékát jelentette a nyugat-európai államok importjának. Ez az arány az első világháborút megelőző években ugyan elérte a 13 százalékot, de még ez sem játszott meghatározó szerepet Európában.

Miután Románia 1918-ban az elcsatolt területekkel gyarapodott, az évi gabonatermelés átlagos értéke valóban 6,7 millió tonnáról több mint kilencmillió tonnára emelkedett, amelyet már 1919-ben elért. Emellett Románia a két világháború közötti időszakban, pontosabban 1938-ban eladta szinte teljes gabonamennyiségét, amelyet a nyugat-európai államok vásároltak fel. Ez igencsak hozzájárulhatott a mítosz kialakulásához, hiszen abban az évben az ország valóban rengeteg gabonát exportált.

Csakhogy Bulgária 1938-ban is nagyobb hektáronkénti gabonatermést ért el, mint Románia. Ebben az évben ugyanis Romániában hektáronként 700 kilogramm búza termett átlagosan, míg Románia déli szomszédja elérte a hektáronkénti 1440 kilogrammos átlagos termést.

Románia még mindig messze áll ettől a jelzőtől

Az ország még ma is messze áll attól, hogy Európa éléstára legyen. Az átlagos búzatermés nem haladja meg a 2500 kilogrammot hektáronként - más országok ennél jóval többet termelnek. Hollandiában például háromszor ennyi búzát takarítanak be hektáronként.

Emellett Románia ma már szinte képtelen tovább növelni mezőgazdasági területeit, hiszen az országban több mint egymillió földtulajdonos van, akik átlagosan nem egészen 10 millió hektárnyi földet művelnek meg. E földterületek közül azonban 2 millió hektárnyi 900 ezer farmer birtokában van, akik korszerűtlen módszerekkel, elavult technológiával gazdálkodnak.

Tavaly májusban az Európai Bizottság jóváhagyott egy vidékfejlesztési programot Románia számára egy 9,5 milliárd eurós alappal, amiből 8,1 milliárd jön az uniós költségvetésből. A bukaresti statisztikai adatok szerint 1,3 millió hektárnyi termőföld hever megműveletlenül Romániában - írta a Balkan Insight.