Óriási valószínűséget, 65 százalékos esélyt ad annak az Exclusive Analysis elemző cég, hogy a november 23-26. közötti napokban bankválság robban ki a Európában, miután Görögország csődbe megy, és a pénzügyi összeomlás azonnal továbbgyűrűzik az olasz bankrendszerre - ismerteti a világgazdasági kockázatok elemzésére szakosodott intézet elemzését a CNBC. A szakértők szerint napról napra kisebb a valószínűsége annak, hogy az EU vezetői átküzdik magukat az adósságválság mocsarán, és világos menetrendet vázolnak fel a helyzet rendezésére.

Napokon belül indul a láncreakció

Az Exclusive Analysis legvalószínűbb forgatókönyve azzal indul, hogy az USA, Nagy-Britannia és a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) megtagadják, hogy külön forrást biztosítsanak az eurózóna válságkezeléséhez az IMF mellett létrehozandó alapon keresztül. A második lépésben a görög és a portugál kormány összeomlik, mivel a politikai erők nem tudnak megállapodni az egyre erősebb szociális elégedetlenséget okozó válságkezelés következő lépésein.

Németországban tovább erősödik az ellenállás az európai stabilitási eszköz (EFSF) finanszírozásával szemben, ami odavezet, hogy a parlament csökkenti az ország hozzájárulását az alap tőkéjéhez. Erre reagálva Kína és a többi BRIC-ország világossá teszi, hogy nem ad pénzt az EFSF e célból létrehozandó társalapjába.

Három nem után még két nem

Az EFSF kénytelen az Európai Központi Bankhoz (ECB) fordulni finanszírozási forrásért, ám az európai jegybank megtagadja ezt, miután gyakorlatilag egyet jelentene a fedezetlen pénz kibocsátásával. Ezért az alap nem tudja finanszírozni a bajban lévő eurózóna-államokat, amivel eldől az unió október végén tartott csúcsértekezletén hozott döntések egyik fontos tartóoszlopa.

A hanyatló pillér következő dominóként elsodorja a megállapodás másik alapelemét, a magánhitelezők engedményét - látva a válságkezelés összeomlását az európai bankok visszautasítják görög államkötvényeik értékének 50 százalékos csökkentését. A folyamat végén mind az Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind az ECB megszünteti Görögország finanszírozását.

Betéteikért tülekedő emberek a bankok előtt

A jövő hét végén, november 18. és 22. között a hitelminősítők AAA-ról AA-ra rontják a francia adósságok besorolását, a bankközi hitelezés lefagy, Görögországban és Franciaországban heves tiltakozások indulnak az újabb megszorítások ellen. Spanyolországban a választások után megalakuló kormány a korábbiaknál is keményebb lépésekre kényszerül, Portugália bejelenti, hogy nem tudja teljesíteni az EU-IMF segítségért cserébe vállalat pénzügyi céljait.

Ezzel kockázatosabbá válik a Lisszabonnak nyújtott kedvezményes hitel. Ez és a francia leminősítés az EFSF kötvényeit is magával rántja, besorolásuk AA pluszra romlik. A PIIGS-országok (Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország, Olaszország) kötvényhozamai elszállnak, az olasz papíroké 7,3 százalékra megy fel. Másodlagos hatásként a saját bankjaikban nem bízó olasz és spanyol betétesek megrohanják a pénzintézeteket, ami számos bankok súlyos helyzetbe taszít.

Adio Görögország, viszlát bankbetétek

Legyünk konkrétak! Görögország november 23. és 26. között megy csődbe. Athén elhagyja az eurózónát elkezdi nyomtatni saját pénzét, hogy megmentse bankszektorát. Az új drahma gyorsan elveszi az értékét, így a görög kötvények tulajdonosai azt látják, hogy euróban nyújtott hiteleik az új valutában fabatkát sem érnek.

Összességében a kormányok csődbe mennek adósságuk kezelhetetlensége miatt, a bankok pedig állami adósaik bedőlése miatt, ami európai szintű bankválsághoz vezet - írják az Eclusive Analysis elemzői. A kisember pedig azt fogja tapasztalni, hogy befagyasztották a bankbetétei kifizetését.

Kisebb katasztrófa - 25 százalékos eséllyel

A kutatóintézet 25 százalékos esélyt ad annak, hogy Európa tovább tudja magát gyömöszölni a válságkezelésben. Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy a választók adnak némi esélyt az új olasz, görög és spanyol vezetésnek, hogy bizonyítson. Portugália ebben az esetben is elbukja céljai teljesítését, a francia adósságokat pedig leminősítik.

Görögország januárban vagy februárban csődbe megy, de az összeomlást enyhíti egy új megállapodás, amelyben a magánhitelező bankok görög állampapírjaik értékének 70 százalékát írják le. A spanyol és az olasz kötvényhozamok átlépik a hét százalékot, a két ország adósságait szintén leminősítik. Portugáliában és Spanyolországban nő a szociális feszültség, ami megnehezíti a kényszerintézkedések végrehajtását.

Javítja a hangulatot a görög csőd

Ugyanakkor az USA és Nagy-Britannia kevésbé áll ellen annak, hogy az IMF forrásaiból erősítsék az EFSF-et, ami a görög csőddel együtt javítja a piaci hangulatot, s így megáll a spanyol és az olasz kötvényhozamok emelkedése. Spanyolország és Olaszország az IMF szárnyai alá menekül.

A javulás átmeneti lesz: 2012 végére újra elmélyül a válság és újrakezdődnek a civil tiltakozások. Görögország búcsút mond az eurózónának, és ismét elindulnak a találgatások az európai monetáris unió jövőjéről.

Van optimista forgatókönyv is

Az elemző intézet 10 százalék esélyt ad annak, hogy az adósságválság megoldódik. Ez a forgatókönyv is azzal számol, hogy Görögország az év vége előtt fizetésképtelenné válik, de a többi PIIGS-országban hatalomra kerülő új vezetés elég erős lesz az összeomlás megállításához. A csőd az új athéni kormány irányítása alatt rendezett lesz, a magánhitelezők 70 százalékos leírást vállalnak.

Az USA, Nagy-Britannia, az IMF és a BRIC részt vállal az EFSF megerősítésében. Az ECB folytatja az eurózónatagok államkötvényeinek vásárlását. Franciaországot leminősítik, de újratőkésíti bankjait.

Német-francia happy end

Franciaország és Németország 2012 első két hónapjában megállapodásra jut egymással az ECB új hitelezési gyakorlatáról és fiskális szerepvállalásáról, ami azt jelenti, hogy az európai jegybank lesz az utolsó finanszírozási forrás, amelyre az eurózóna országai számíthatnak. Berlin követelésére ezen belül korlátozzák a PIIGS-országoknak adható ECB-hiteleket.

A happy endes forgatókönyv szerint erre az egyezségre válaszul a piaci viszonyok javulásnak indulnak, a PIIGS-kötvények hozama mérséklődik. Olaszország és Spanyolország a csökkenő finanszírozási költségeknek köszönhetően némi levegőhöz jut, majd francai-német nyomásra elkezdenek tárgyalni adósságaik átalakításáról, ami tartalmazhat könnyítéseket a törlesztési feltételekben vagy szólhat a futamidő meghosszabbításáról.