Óvatosabbá váltak a nyugdíjalapok

A felmérésben 33 ország szerepelt, azonban mindösszesen 13 ország volt olyan, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjalapokban kezelt vagyon meghaladta a GDP 20 százalékát, amely az OECD kategorizálása szerint már érett piacnak számít. A leginkább fejlett piacnak ebből a szempontból a holland, az izlandi és a svájci piac számít, itt rendre a GDP arányában 111-138 százalék között volt található a kezelt vagyon.

A nyugdíjalapoknál amennyiben nem csak a közvetlen, hanem a közvetett részvénykitettséget is megnézzük, akkor azt vehetjük észre, hogy nem volt egyetlen egy olyan ország sem, ahol a részvényarány meghaladta volta az 50 százalékot. Érdekesség, hogy 2001-ben még Nagy-Britanniában, Írországban és Amerikában is meghaladta az 50 százalékot a részvények aránya, viszont 2011-ben mindössze Ausztráliában volt ehhez közeli érték.

Jól láthatóan a foglalkoztatói nyugdíjalapok a portfóliójukat átstrukturálták, a kockázatosabb országok felé való kitettségüket csökkentették. Szlovákia esetében például az európai periféria országok kitettsége 3 százalékponttal 4,5 százalékra csökkent. A kockázati kitettség csökkentése együtt járt azzal is, hogy csökkent a külföldi eszközök aránya, a nyugdíjalapok inkább hazai befektetéseket preferáltak.

Az adósságválság miatt több ország is jelentősen csökkentette a kockázati kitettségét, a legjobban a chilei, a dániai és hollandiai és szlovák nyugdíjalapok tették meg, a külföldi eszközök aránya 8-10 százalékponttal csökkent.