Pakisztán: szükségállapot, és ami utána jön

Mussarraf elnök két nappal ezelőtt szükségállapotot vezetett be Pakisztánban, azóta az országban a zűr az úr.
Pápai Csaba, 2007. november 5. hétfő, 18:44

Pervez Mussarraf 1999-ben ragadta magához a hatalmat egy vértelen puccs során, és azóta már másodszor függesztette fel hazájában a rendet és vezetett be szükségállapotot. Ezúttal a tábornokból lett elnök október 6-iki újraválasztásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság részéről felmerült alkotmányos aggályok vezettek odáig, hogy Mussarraf elfeledje, korábban ígéret tett arra, hogy újraválasztása esetén lemond a hadsereg főparancsnoki tisztjéről.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfőn a polgári kormányzás visszaállítására szólította fel Mussarraf pakisztáni elnököt, mondván, a tábornok "vesse le az egyenruhát", térjen vissza az alkotmányos útra, és tartsák meg a választásokat a dél-ázsiai országban.

Mussarraf arra hivatkozva vezette be a szükségállapotot, hogy a bírói hatalom beavatkozása a kormányzat ügyeibe felbujtotta az országban tevékenykedő radikális szervezeteket. A generális szerint az iszlámista militáns szervezetek egyre növekvő veszélynek teszik ki a lakosságot, ám az alkotmányos rend felfüggesztése után indult akciók elsősorban a tábornok politikai és civil ellenzékére irányultak.

A rendkívüli állapotok szombati kihirdetése óta a The Times értesülése szerint országszerte több mint 1500 embert, közöttük ügyvédeket, bírákat, politikai pártok vezetőit és aktivistáit vették őrizetbe vagy helyezték házi őrizetbe. A tiltakozó megmozdulások gerincét adó jogász értelmiség a bírósági épületeken kívül is kiáll a Legfelsőbb Bíróság múlt heti megállapítása mellett, miszerint alkotmányos szempontból a legnagyobb jóindulattal is aggályosnak nevezhető, hogy Mussarraf egyszerre tölti be az elnöki és a hadsereg főparancsnoki tisztét.

A statárium kihirdetésével párhuzamosan Mussarraf menesztette az ország legfelsőbb bíráját is, akinek testületével november 12-ig kellett volna döntést hoznia arról, hogy a tábornok újraválasztása megfelel-e az ország alkotmányos rendjének.

Saukat Aziz miniszterelnök vasárnapi bejelentése szerint a rendkívüli intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség van rájuk. Emellett megtörténhet az is, hogy egy évvel elhalasztják az eredetileg januárra kiírt parlamenti választást. A miniszterelnök magyarázata szerint "alkotmány feletti" intézkedésekről van szó, de felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény rendkívüli állapot esetén engedélyezi a parlamentnek, hogy akár egy évre meghosszabbítsa saját mandátumát.

Az ideiglenes alkotmány bevezetése után - azaz az ország 1973-ban életbe léptetett alkotmányának semmissé nyilvánítását követően - az országban működő független tévéadók működése leállt, az egyetlen - állami irányítás alatt álló - televízió pedig nagyrészt vallásos műsorokat sugárzott a hétvégén. A kormány azonban koránt sem ura a helyzetnek.

Az események hatására a pakisztáni tőzsde mélyrepülésbe kezdett és az Egyesült Államok felfüggesztette a keddre kiírt éves védelmi tárgyalásait a pakisztáni kormánnyal és a Pakisztánnak nyújtott több milliárd dolláros segély folyósításának felfüggesztésével fenyeget, amelyre már Nagy-Britannia és Hollandia is javaslatot tett.

Az ország területére önkéntes száműzetéséből nemrég visszatért ellenzéki vezető, Benazir Bhutto pedig azzal fenyegetőzik, hogy Iszlamabádba megy, ahol összehívja a még szabadlábon lévő ellenzéki vezetőket és kieszközli Mussarraf kiszorítását az ország vezetéséből. Hétfő délelőtt szárnyra kapott az a hír is, hogy egy a szükségállapotot ellenző katonai vezető - a tábornok közvetlen helyettese - házi őrizet alá helyezte az elnököt, amit Mussarraf sietve tisztázott.

HOZZÁSZÓLÁSOK