Parlamenti igen Merkelnek

Széles körű mandátummal ruházta fel a német kancellárt a parlament a szerda esti európai uniós csúcson való részvételre.
MTI-Eco, 2011. október 26. szerda, 15:55
Fotó: Napi.hu

A Bundestag alig néhány órával a brüsszeli csúcs előtt - és közvetlenül Merkel kormánynyilatkozata után - szavazott arról, hogy milyen jogkörökkel lássa el a kancellárt a csúcsértekezleten várható határozatok támogatására.

A képviselők túlnyomó többsége megszavazta azt az ezzel kapcsolatos határozattervezetet, amelyet a kormánykoalíció pártjai, valamint az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek közösen dolgoztak ki a csúcsértekezleten képviselendő német álláspont körvonalazására. Az 596 jelenlévő képviselő közül 503 a tervezet mellett, ellene pedig 89 szavazott, míg 4 képviselő tartózkodott. Au ellenzéki Baloldal pártja egységesen a tervezet ellen volt. Merkel - aki az eredmény alapján az ellenzék nélküli úgynevezett kancellári többséget is megszerezte - a számára sikeres és rendkívül erős mandátum birtokában késő délután utazhatott el az esti csúcsra.

Merkel: most kell cselekedni
A Bundestag előtt ismertetetett nyilatkozatban Angela Merkel kiemelte Görögország megsegítésének, a bankok feltőkésítésének, továbbá az euróövezeti mentőalap kibővített alkalmazási lehetőségeinek szükségességét. Leszögezte, hogy az Európai Uniónak a stabilitás uniójává kell válnia. Szavai szerint ha most nem sikerül hatékony intézkedéseket hozni a válság rendezésére, az megfékezhetetlenné válik. Németországnak vállalni kell a felelősséget az adósságválság rendezésében - jelentette ki, és ehhez a képviselők támogatását kérte.

A parlamenti szavazás szükségességét egy korábbi határozatában a német alkotmánybíróság írta elő, hangoztatva, hogy nagy horderejű uniós döntések esetén előzetesen szükséges a Bundestag jóváhagyása.

A két legnagyobb ellenzéki párt már korábban jelezte, hogy fő vonalaiban egyetért a csúcs várható, az adósságválság leküzdését célzó intézkedéseivel. A kormánykoalíció pártjaihoz hasonlóan mind a szociáldemokraták, mind a Zöldek úgy ítélték meg, hogy szükség van Görögország megsegítésére, és ezzel kapcsolatban a görög államadósságok 50-60 százalékának elengedésére. A pártok egyetértettek abban is, hogy ezzel összefüggésben elengedhetetlen a bankok részvétele, ebből következően pedig pénzügyi helyzetük megerősítése, azaz a feltőkésítés. Végezetül egyetértés alakult ki az euroövezeti mentőalap, az EFSF alkalmazási lehetőségeinek kibővítésére vonatkozóan is.

Nem növekedhet a német garanciavállalás az EFSF-ben

A parlament által jóváhagyott határozat ez utóbbival kapcsolatban kimondja, hogy a 211 milliárd eurós német garanciavállalás az EFSF-ben nem növekedhet, és az alap lehetséges működési modelljei közül egyik sem foglalhatja magában az Európai Központi Bankot. Az ellenzéki pártok támogatásukat mindenekelőtt azzal indokolták, hogy az adósságválság drámai méreteket öltött, és a cselekvés nem halogatható tovább.

Mind a kormánypártok, mind az ellenzék soraiban több képviselő ugyanakkor a határozat ellen szavazott. Elutasításukat azzal indokolták, hogy a tervezett intézkedések - beleértve az EFSF kibővített alkalmazását - ténylegesen csak elodázzák a válság megoldását. Merkel kancellárt és Schauble pénzügyminisztert ugyanakkor azzal vádolták, hogy nem tájékoztattak megfelelően a napirenden szereplő válságmegoldási erőfeszítésekről. Utaltak arra is, hogy nézetük szerint a 211 milliárd eurós garanciavállalás mindenképp növekedni fog.

A parlamenti szavazással kapcsolatban a kancellár előzetesen úgy nyilatkozott, hogy a képviselők számára ez eddig járatlan út. Merkel szerint meg kell teremteni az egyensúlyt aközött, hogy Németország nemzetközileg cselekvőképes maradjon, de egyidejűleg teljesüljön a lehető legszélesebb parlamenti jóváhagyás iránti elvárás.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK