Pénteken eldől, hogy Azerbajdzsán kiüti-e Magyarországot

Az ENSZ Közgyűlésében a pénteki titkos szavazáson dől el, hogy 2012-2013-ban Magyarország ismét nem állandó tagja lehet-e az ENSZ legfőbb döntéshozó testületének. A kelet-európai választási csoportból Magyarország mellett Szlovénia és Azerbajdzsán verseng a posztért.
Papp Zsolt, 2011. október 21. péntek, 06:05
Fotó: Napi.hu

A tizenöt tagú Biztonsági Tanácsnak (BT) tíz nem állandó tagja van. Az egyenlő földrajzi megosztás elve alapján az ENSZ regionális választási csoportjai közül a kelet-európainak egy nem állandó hely jut a testületben. A nem állandó tagokat az ENSZ Közgyűlése választja meg évente egy alkalommal, ősszel. Minden évben kicserélődik a nem állandó tagok fele, vagyis öt ország, az új tagok mandátuma a következő év januárjától kezdődő kétéves periódusra szól. A kiválasztás szempontjai között szerepel a hozzájárulás a nemzetközi békéhez és biztonsághoz, illetve az ENSZ egyéb céljaihoz.

A nem állandó tagsági helyekért folyó versengésben a győzelemhez a jelölteknek legalább kétharmados szavazati arányt kell elérniük, amikor az ENSZ 193 tagállamának jelen levő és szavazó képviselői voksolnak. Az összes ENSZ-tagállam jelenléte esetén ez 129 szavazatot jelent. Minden tagállamnak egy szavazata van. Ha az első körben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, akkor második fordulót kell tartani, amelybe az első körben legtöbb szavazatot szerző két tagállam jut be.

A kelet-európai választási csoport egyetlen nem állandó tagsági helyére eredetileg Örményország is pályázott, de a nyáron visszavonta jelentkezését. Magyarország eddig kétszer (1968-1969-ban és 1992-1993-ban) volt tagja a testületnek, majd 2007-ben döntött úgy, hogy ismét részt kíván venni az ENSZ vezető szervének munkájában. A kormányváltást követően Martonyi János külügyminiszter megvizsgáltatta, célszerű-e fenntartani a pályázatot. A külügyi tárca végül úgy döntött, hogy a kampány a BT-tagság elnyeréséért a globális nyitás eszköze, így annak önmagában is több hozadéka lehet.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden úgy nyilatkozott, "meglehetősen kiegyenlített versenyre számítunk", mindhárom pályázó jó eséllyel indul. Sok ország csak az utolsó pillanatban határozza el, melyik jelöltre adja le voksát - tette hozzá. Az államtitkár emellett hangsúlyozta, bár csak a kormányváltás után kezdődött el a kampány, s így Magyarország jelentős hátránnyal indult két vetélytársához, Szlovéniához és Azerbajdzsánhoz képest, előnyt jelentett az első félévi soros EU-elnökség, amely alatt már gyakorolhatták az új, globális szemléletű külpolitikát.

Németh Zsolt azt is hangoztatta, hogy a pályázat a végeredménytől függetlenül mindenképpen hasznos, hiszen ezzel összefüggésben Magyarország több tagállammal felvette a diplomáciai kapcsolatot. Martonyi János is azt emelte ki szeptember végén, hogy Magyarországnak az EU soros elnökeként szerzett tapasztalatai hozzájárulhatnak az esetleges BT-tagságából fakadó feladatok megoldásához. A legfontosabb magyar elnökségi célok jelentős részben egyben globális ügyek voltak - mondta a magyar diplomácia vezetője, utalva a társadalmi felzárkózás, a szegénység, az energia-, a víz- és az élelmiszerellátás problémáira.

A Külügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a magyar kampány főbb elemei között szerepel a politikai, demokratizálódási tapasztalatok, illetve a piacgazdaságba való átmenet tanulságainak átadása, valamint a hídépítő szerep, mivel Magyarország tapasztalatokat szerzett az együttműködésben mind a szocialista típusú, illetve kötődésű, mind a nyugati értékrendszerű országokkal. A kormány a BT-tagsági kampányhoz is kapcsolódva nyitott az Európán túli, távoli térségek, például a szubszaharai, a karibi és a csendes-óceáni régió országai felé.

A kelet-európai választási csoportból a nem állandó BT-tagságra pályázó Szlovénia budapesti nagykövete, Darja Bavdaz Kuret a hónap elején azt mondta, országa esélyeit nem csökkenti a kormányválság, és Szlovénia megszerezte az EU-államok többségének támogatását. A másik vetélytárs, Azerbajdzsán budapesti nagykövete, Vilayat Guliyev szerint országának azért vannak jó esélyei a BT-tagságra, mert számíthat az arab államok többségének támogatására.

Erdős André nyugalmazott nagykövet ugyancsak a kaukázusi országot tartja fő esélyesnek. Mint a volt diplomata - aki az előző, 1992-93-as magyar BT-tagság idején volt Magyarország állandó ENSZ-képviselője - mondta, Azerbajdzsán mögött látszik egy komoly országcsoport, amely meggyőz majd sok más országot is, hogy Bakut támogassák.

HOZZÁSZÓLÁSOK