Pénzügyi reformokkal búcsúzik a kínai pártfőtitkár

Több adat is a lassulásra utal Kínában, ezért az új pártvezetés előtt gazdasági reformcsomaggal egyengetné az utat a régi gárda.
Gerőcs Tamás, 2012. március 21. szerda, 14:36
Fotó: Napi.hu

Gazdasági reformokkal megy elébe a növekedési kilátások romlásának a hatalomváltásra készülő kínai vezetés. Ennek legfontosabb eleme az a pénzügyi reformcsomag, amelyet a Világbank támogatásával készült China 2030 elemzés keretében dolgoztak ki, és lényegében az árfolyam- és kamatpolitika liberalizációját ajánlja a döntéshozóknak. A tervezet szerint a kínai növekedéshez a külpiaci konjunktúra helyett a lakossági fogyasztásnak kellene nagyobb szerepet kapnia. Jelenleg a háztartások GDP-arányos fogyasztási ereje alig haladja meg a 30 százalékot, miközben ugyanez a mutató az USA-ban 70 százalék fölött van. Ráadásul a legfontosabb fogyasztási szegmensekben az idén romló kilátásokra kell felkészülni, például az autó- és ingatlanértékesítések terén. Bár a kínai magánautó-flotta tavaly megelőzte az amerikait, az idei várt 10 százalék körüli növekedési célt biztosan nem tudják tartani, sőt a helyi autógyártó szövetség szerint az 5 százalékot sem, mivel idén eddig 6 százalékkal csökkent az értékesítési volumen.

Hasonlóan kedvezőtlen folyamatok látszanak az ingatlanpiacon, ahol a potenciális vásárlók éppen a pénzügyi módosítások miatt várnak ki az új befektetésekkel, emiatt idén eddig 20 százalékkal esett az értékesítés. Az elemzésnek a pénzügyi szektorra vonatkozó egyik ajánlása szerint fel kellene szabadítani a kereskedelmi banki kamatpolitikát, ahol eddig központilag határozták meg a hitel- és betéti kamatsávokat. A központi kamatpolitika fő haszonélvezői a bankok voltak, hiszen a széles kamatmarzson tetemes profitot könyvelhettek el, míg a lakosságnak veszteséget jelentett az infláció alatt tartott betéti kamatláb.

A pénzügyi reform másik eleme a hitelezési politikák felülvizsgálata, itt viszont erőteljesebb szabályozói részvételre lehet szükség a banki portfóliókban felgyülemlett rossz befektetések kezelésére. Központi utasításra ugyanis a kínai hitelezők a 2009-es válság idején több mint 11 ezer milliárd jüannyi forrást helyeztek ki, elsősorban önkormányzati fejlesztésekbe. Még csak számítás sincs arról, hogy ezek hány százaléka fog valaha megtérülni, jelentős részük el sem készült vagy értékelhetetlen presztízsberuházásban végezte. Mivel a kihelyezett hitelek több mint harmadának törlesztése a következő három évben válik esedékessé, ezért most a jegybank egy kódexet készít arra, hogy a hitelintézetek milyen feltételek mellett engedjék a projekt refinanszírozásának átütemezését. A másik érzékeny terület az energia- és élelmiszerárak újragondolása, ráadásul ez a lakosság valamennyi rétegét érinti. A mostani kedvező inflációs folyamatokat kihasználva három év óta idén először engedett meglehetősen nagy, 8 százalék körüli üzemanyagár-emelést a központi hatóság, ami politikai okok miatt a lakossági árakban kevésbé fog jelentkezni, mint az ipari felhasználóknál, viszont a finomítók évek óta először jól járhatnak.


 

HOZZÁSZÓLÁSOK