Pillanatkép Észak-Koreából - senki sem gondolt erre

Észak-Korea szürke hétköznapjairól azt gondoltuk eddig, hogy az emberek állami boltokban vásárolhatnak a szűk kínálatból válogatva, már ha nem hiánycikk éppen, amit meg akarnak venni. Az elmúlt időszakban délre átszökött szemtanúk beszámolói azonban meglepően más világot festenek le.
Komócsin Sándor, 2018. február 17. szombat, 15:55
Fotó: MTI/AP

Látva a phjongcshangi olimpián részt vevő észak-koreai pompomlányokat és sportolókat, illetve a phenjani díszszemléről készült tévéfelvételeket, azt gondolhatnánk, hogy a sztálinista rezsim lakóinak mindennapjai éhezéssel és meneteléssel telnek, ám nem ez az igazság - derül ki a CNBC cikkéből. A szegénység tapintható az országban és persze szó sincs szabad életről, ám az elmúlt időszakban kiterjedt vállalkozói világ alakult ki az országban.

A rezsim meglepő módon elviseli - igaz ellenőrzés alatt tartja - azokat az embereket, egészen fiatalokat és idősebbeket is, akik a magyarországi szocializmus idején használt szóval élve maszek vállalkozásba kezdtek. Korlátozzák és takargatják, ám ezt nem nevezhetjük másnak, mint kapitalizmusnak - mondja Sokeel Park, a Szabadság Észak-Koreában civil szervezet igazgatója. Szervezete a rezsim elől menekülő embereknek segít.

Húsz éve kezdődött

A maszekvilág az 1990-es években született, amikor az országot éhínség sújtotta, s ezért a diktatúra vezetése elfordította a fejét, amikor az emberek igyekeztek valahogy élelmiszerhez jutni. Miután a rendszer továbbra sem képes tisztességesen ellátni napi fogyasztási cikkekkel a lakosságot, a kiválasztódtak azok az emberek, akik képesek tartósan kiskereskedelemmel foglalkozni.

Az Észak-Koreára specializálódott Daily NK online sajtóorgánum szerint több mint ötmillió ember, a lakosság ötöde érintett közvetve vagy közvetlenül a virágzó privát üzletelésben. A megtűrt vállalkozások szabad téri piacokon működnek szerte az országban. Becslések szerint közel 400 ilyen bazárban 600 ezer stand várja a vevőket. Az adásvételek dél-koreai vonban, kínai jüanban, sőt helyenként amerikai dollárban köttetnek - derül ki észak-korai dezertőrök beszámolóiból.

Nulla technika

Természetesen sem bankok, sem internetes infrastruktúra nem támogatja a "cégek" működését. Ehelyett a leleményességükre támaszkodhatnak a vállalkozók. Például ha sikerül beszerezni valamilyen divatos ruhát Kínából - az áruk túlnyomó többségét a porózus észak-koreai-kínai határon át csempészik az országba -, akkor az élelmes boltos megkéri családja legszebb nő tagját, hogy vegye fel és sétálgasson benne a bolt előtt.

Ez pótolja a marketinget és az online értékesítést. Az üzlet része a termékek adásvételén túl a szolgáltatás, például a hajvágás, sőt a hadsereg kihasználatlan járműveivel szállítási szolgáltatást is kínálnak. Ugyanakkor tilos a külföldi filmek kópiáinak értékesítése, illetve a határokon átnyúló kommunikációt lehetővé tevő eszközök eladása.

Ne essünk túlzásba

A bazársorok mellett másként is beszivárgott a szabad piac az elzárt országba. A szingapúri Choson Exhange nonprofit szervezet támogatásával nagyjából 30 startup vállalkozás növekedését segítik. Workshopokat tartanak, sőt egyesek eljuthatnak Szingapúrba is tanulmányútra.

Az induló vállalkozók a drónoktól a nanotechnológián át az arckrémekig sok mindennel foglalkoznak. Az észak-koreaiak vágynak arra, hogy saját vállalkozásuk legyen, a profit nem szitokszó - mondja Ian Bennett, a Choson Exhnage koordinátora.

Mindez szakértők szerint nem jelenti azt, hogy a maszekvilág és a néhány startup megjelenése elindíthatná a rendszer átfogó reformáját - mondjuk az 1970-es években Kínában elkezdődött változásokhoz hasonlóan.

Sőt, egyesek szerint az a lehetőség, hogy akinek van pénze, az vehet kínai sört és divatos ruhákat, mérsékli a rendszerrel szembeni elégedetlenséget. Másrészt tény, hogy a piaci viszonyok megjelenése hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez és a korrupció erősödéséhez.

A képen munkába és iskolába igyekvőket lelkesítő női dobosok láthatók a reggeli csúcsforgalom idején Phenjanban 2018. február 2-án. A kép forrása: MTI/AP/Eric Talmadge.

HOZZÁSZÓLÁSOK