Pislákoló gyertyafény tűnt fel az alagút végén

Biztató dolgokat hallhatott az ECB elnökétől az amerikai pénzügyminiszter tegnapi találkozójukon, mert immáron támogatja az európai adósságválság lecsengetésére kidolgozott német-francia tervet. A görög parlament elfogadta az igen durva jövő évi költségvetést.
NAPI, 2011. december 7. szerda, 09:25
Fotó: Napi.hu

Megenyhült Európával szemben Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, aki néhány napja még kemény hangon figyelmeztette az öreg kontinens politikusait, hogy ha nem teszik félre nézeteltéréseiket, annak katasztrofális következményei lehetnek. Miután találkozott német kollégájával, Wolfgang Schaeubléval, Geithner kijelentette, hogy támogatja az eurózóna fiskális unióvá alakulását kezdeményező francia-német tervet - jelentette a Bloomberg.

Emellett megdicsérte Spanyolország, Olaszország és Görögország új vezetését a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiért. Hangsúlyozta továbbá, hogy az európai kormányoknak központi bankjaikkal és az Európai Központi Bankkal (ECB) szorosan együttműködve kell megoldaniuk az égető problémákat.

Csak így tovább, gyerekek

Természetesen időbe telik, mire a most meghozott döntések meghozzák a várt eredményeket, és szükség van arra, hogy a döntéshozók szilárdan elkötelezettek legyenek és kitartsanak az elképzelések végrehajtása mellett. A pénzügyi válság végére akkor tehetünk pontot, ha a központi bankok és a kormányok olyan feltételeket teremtenek, amelyek közepette a piacok megbíznak az államok fizetőképességében, és ezért vásárolják kötvényeiket - ismételte el a nyilvánvalót az amerikai pénzügyminiszter.

Geithner, aki tegnap találkozott Mario Draghival, az ECB és Jens Weidmann-nal, a Bundesbank elnökével nem kommentálta azt a találgatást, miszerint a válság rövid távú enyhítése érdekében az európai jegybank felpörgetné kötvényvásárlásait. Az ECB szerinte központi szerepet játszik a válságkezelésben, és ez nyilván továbbra is így lesz. A helyzetet a kormányok és a központi bankok csak együtt tudják kezelni, de szerepük különböző.

Az USA nem áll az EU és az IMF közé

Az amerikai pénzügyminiszter kijelentette azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítséget nyújthat a válság kezelésében, és az USA támogatja "konstruktív" erőfeszítéseit. Ezzel elhárult az a veszély, hogy Washington mint a Valutaalap legnagyobb donor országa megvétózza az IMF bevonására irányuló európai kezdeményezéseket. Ezek egyike szerint az európai központi bankok az IMF-en keresztül nyújthatnának hiteleket a bajban lévő eurózónatagok államkötvényeinek vásárlására.

Az USA kongresszusa nem támogatná, hogy az amerikai adófizetők pénzéből emeljék az IMF tőkéjét, hogy azután a valutaalap a pluszpénzt Európa kisegítésére fordítsa, ám Geithner szavai alapján ez minden, amiben megkötik magukat. A pénzügyminiszter egyébként elismerte, hogy bár a világ szeme Európán van, az USA nehéz gazdasági helyzete sem oldódott még meg.

Görögország folytatja a harakirit

Az athéni parlament ma éjjel óriási többséggel elfogadta a 2012-es költségvetést, amely tartalmazza az októberben kidolgozott harmadik EU-IMF mentőcsomagba foglalt kő kemény feltételek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. A szavazáson 258 igen állt szemben 41 nemmel. Lukasz Papadémosz miniszterelnök a vitában kijelentette, hogy Görögország eurózónatagsága nem lehet kérdés.

A büdzsé jóváhagyása szerinte az első lépés annak a politikának a felszámolásában, amelynek eredményeként ma minden egyes görögre 30 ezer euró adósság esik. A költségvetés 5,4 százalékos GDP arányos hiánnyal számol az idei 9,0 százalék után. Az utóbbi azt jelenti, hogy az idei deficit elszállt, ugyanis 2010-ben elfogadott első EU-IMF támogatás idején 6,8 százalékot terveztek 2011-re.

HOZZÁSZÓLÁSOK