Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A lengyel kormány azt fontolgatja, hogy kivonja országát a kelet-közép-közép-európai államok egyik legfontosabb közös katonai projektjéből. Ezzel éppen akkor hátrálnának ki az együttműködésből, amikor az orosz fenyegetés miatt érezhetően romlik a régió biztonsági helyzete - derült ki a Financial Times (FT) tudósításából.

A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) szoros együttműködésének egyik alapvető célja a biztonság erősítése lenne, ám e témában eddig nem sikerült hatékony blokkba tömörülniük. Ezen az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés sem változtatott, annak ellenére, hogy ez hasonlóan érinti a négy államot. Az egyik közös terv a védelem területén egy egységes mobil légvédelmi radarrendszer felállítása, amellyel a régió országai kiválthatnák a hidegháborúból hátra maradt, kiöregedett technológiájukat.

Túl kicsik

Varsóban azonban úgy látják, hogy a három másik ország nem tudna sokat beadni a közösbe, ezért felmerült, hogy kiszállnak a projektól - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló két forrásból. A lengyel védelmi minisztérium szóvivője tagadta az információt. Szavai szerint a közös fejlesztéssel kapcsolatos "megbeszélések folyamatban vannak". Lengyelország modernizálni akarja teljes hadseregét és védelmi iparát.

Szakértők szerint a közös légi ellenőrzés megszervezésének feladása miatt kérdésessé válna a visegrádi négyeknek az a terve is, amely szerint egyesítenék védelmi iparuk egy részét. Erről a soros magyar elnökség időszakának végén, idén júniusban döntöttek a felek. Sőt jó eséllyel a maradék három ország sem tudná létrehozni közös radarrendszerét, mert a fejlesztési költségek a lengyelek kiugrásával jelentősen megnőnének.

A csehek kerülnének a legnagyobb bajba, miután a szovjet időkből hátra marad rendszereiket 2017-ben végleg le kell állítaniuk. Egy cseh illetékes azt mondta az FT-nek, hogy a lengyelek kiszállása esetén elvileg két lehetőségük maradna a projekt folytatására: vagy megpróbálják végrehajtani a szlovákokkal és a magyarokkal, vagy új partnert keresnek a lengyelek helyére.

Pedig jó lenne

A legmodernebb mobil légi radartechnológia lehetővé teszi nagy felbontású képek sugárzását a felvevőhelytől messze lévő ellenőrző központokba, ahol kiértékelhetik a látottakat. Csehország a hírek szerint egy kész rendszer megvásárlását tartaná jónak, amelyet a svéd Saab és a francia Thales fejlesztett ki.

A visegrádi államok csoportja, amelyet 1991-ben alapított a négy volt szocialista ország, jó eredményeket ért el a kulturális és szociális együttműködésben, ám nem sokat tud felmutatni a kötelező katonai projektek területén. Az egyik siker a közös katonai alakulat létrehozása, amelyről 2013-ban határoztak. Ez lengyel parancsnokság alatt 2016-tól állhat fel. A körülbelül 3000 fős haderő alkalmazását és feladatait az EU harccsoportjairól szóló elvek határozzák majd meg.

Egy plusz három

A júniusig regnáló magyar elnökség további regionális biztonsági intézkedések előkészítésére is törekedett. Ezek közé tartozik a hosszú távú kiberbiztonsági együttműködési mechanizmus létrehozása, Ukrajna bevonása a visegrádiak katonai együttműködésébe, illetve a közös légi felügyelet kialakítása.

Lengyelország rendelkezik a legnagyobb gazdasággal a csoporton belül, ezért sok elemző úgy véli, hogy gyakorlatilag Varsó vezeti a visegrádi együttműködést. A lengyel kormány ígéretet tett a NATO vezetőségének, hogy 2015-ben a GDP két százalékára emeli védelmi kiadásait - ez egyébként a katonai szövetség alapvető elvárása -, amit várakozások szerint teljesíteni is fog. A három másik ország azonban nagyon messze elmarad ettől az aránytól.

Az unión belül Lengyelország a kemény oroszellenes fellépést szorgalmazó tagállamok közé tartozik. A varsói kormány ezért egyre idegesebben figyeli visegrádi partnerei langyos állásfoglalását. Különösen Prága és Pozsony esetében látják úgy, hogy halogatni igyekeznek a orosz kormány elleni kemény uniós szankciók elfogadását.