Görögországban ma zárva tartanak az iskolák, a kórházak és a közintézmények, nem indulnak el a tengeri kompok. Az üzletekre három órakor kerül lakat, a buszok és a trolik csak azért járnak reggel kilenc és este kilenc óra között, hogy elszállítsák a demonstrációkra igyekvő tömegeket. A légiirányítók háromórás munkabeszüntetése miatt káosz lesz a légi közlekedésben. A mai általános sztrájk az első február és egyben az új kormány júniusi megalakulása óta.

A demonstrációk nehéz periódus kezdetét jelenthetik az Antonisz Szamarasz vezette kormánynak - idézte az Eurasia Group londoni szakértőit az Ekathimerini görög lap. A kérdés az, mennyi idejük maradt arra, hogy elfogadtassák az emberekkel a következő két év összesen legalább hétmilliárd eurós bér- és nyugdíjcsökkentéseit, visszaszerezzék az EU és az IMF bizalmát és elérjék az országnak nyújtott segítségért cserébe támasztott feltételek enyhítését.

Ha a koalíció kitart...

Ha a jobboldali Új Demokráciából, illetve a baloldali Paszokból és Demokratikus Baloldalból álló hárompárti koalíció kitart, akkor elérhetnek némi engedményt a donoroknál - vélik a Mizuho International szakértői. Most úgy látszik, hogy nem teljes az egység, ami a sztrájkban is megmutatkozó erős népi elégedetlenség tükrében nem meglepő.

A feszültség nőni fog a koalíción belül, a 2013-as és 2014-es költségvetés 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentéséről folyó parlamenti vitában várhatóan a képviselők egy része dezertálni fog - mondják az Eurasia elemzői. Ez azonban vélhetően nem vezet a kormánytöbbség elvesztéséhez. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az ország legnépszerűbb politikai ereje - kis többséggel - az EU-IMF párossal kötött megállapodást elutasító, radikális baloldali Sziriza párt.

Függetlenségi szavazás Katalóniában

Spanyolországban 1400 rendőrt kellett kivezényelni tegnap a parlament védelmére annak ellenére, hogy a kormány politikája ellen indult tömegdemonstráció szervezői kijelentették: nem céljuk az ország házának megszállása. Ehelyett körülvették az épületet, amivel azt akarták szimbolizálni, hogy a demokráciát feladatuk ellátására képtelen politikusok ejtették túszul. A tolongásban hatan megsérültek, tíz embert letartóztattak.

A demonstrációknál jóval nagyobb kihívást jelent azonban Mariano Rajoy kormányának, hogy Artur Mas, az ország leggazdagabb tartománya, Katalónia elnöke november 25-ére előrehozott választásokat írt ki. A jelenlegi politikai hangulatban ez egyenlőnek tekinthető egy a régió függetlenné válásáról szóló népszavazással. A katalánok úgy vélik, hogy ha a központi kormány nem vonná el jövedelmeik jelentős részét, akkor nem lenne szükségük külső segítségre adósságaik törlesztéséhez.

Helyi elemzők szerint hiába figyelmeztette a kormányfő és a király is Mast, hogy fogja vissza a folyamatokat, a politikus a választással új mandátumot akar szerezni az előrelépéshez. Ezért a szavazás dönthet arról, milyen messze megy Katalónia a függetlenné válás irányába. Külső elemzők szerint az új politikai helyzet növeli a Spanyolországgal kapcsolatos bizonytalanságot, ami rákényszerítheti Madridot az uniós pénzügyi segítség igénybevételére.