Pozsonyban dőlhet el a kamatkérdés

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa ma nem a bank frankfurti székhelyén, hanem Pozsonyban tartja kamatdöntő ülését. A 2009 óta eurózóna-tag Szlovákiának az uniós tagság vitathatatlan előnyökkel járt, az euró bevezetésének egyenlegét azonban már nehezebb megvonni. Mindenesetre nincs ma az országban egyetlen számottevő párt vagy mozgalom sem, amelyik megkérdőjelezné az euró átvételének helyességét.
Sidó Zoltán, 2013. május 2. csütörtök, 09:31
Fotó: Napi.hu

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa ma nem a bank frankfurti székhelyén, hanem Pozsonyban tartja kamatdöntő ülését − ám a kivételes eseményt gyakorlatilag semmilyen felhajtás nem előzte meg Szlovákiában. Az ország 2009 óta tagja az eurózónának, amihez belépés előtt nagy reményeket fűztek: a jegybank 2008 első felében még azzal számolt, hogy a közös fizetőeszköz éves szinten mintegy 0,7 százalékponttal gyorsítja a gazdasági növekedést.

Pozsony a csatlakozás érdekében nagyon fegyelmezett fiskális politikát folytatott, miközben 8 százalék feletti bővülést produkált, minek folytán a rögzített korona/euró árfolyamon többször is módosítani kellett: az első körben 38 koronás árfolyam 35-re módosult, végül a belépéskor 30,126 korona/euró volt a kurzus. A lakosság vásárlóereje erősödött, noha sokan tartottak az árkerekítések miatti inflációtól. A Fico-kormány szigora, illetve a 2008-as válság azonban nem engedte az árak meglódulását.

A szlovák uniós tagság vitathatatlan előnyökkel járt: kilenc év alatt az egy főre eső GDP az uniós átlag 50 százalékáról közel 75 százalékra kúszott fel (2007-re Szlovákia megelőzte Magyarországot). Az euró bevezetésének egyenlegét nehezebb megvonni, hiszen az eurózóna válsága komoly terheket ró Pozsonyra. A különféle mentőalapokba Szlovákiának eddig 659 millió eurót kellett befizetnie, ezzel korábban senki sem számolt. A kiskereskedelem és az idegenforgalom megsínylette az eurót: 2009-ben a válság hatására gyengült a cseh korona, zuhant a forint, aminek nyomán felkerekedtek a szlovák bevásárlóturisták, a cseh és a lengyel vendégek viszont elmaradtak. Az viszont tény, hogy a külföldi beruházók szemszögéből Szlovákia hosszabb távra is kiszámíthatóbbá vált.

A jegybank ugyan vizsgálja az euró hatását, ám következtetései rendkívül óvatosak. Legalább tíz év adatsora szükséges ahhoz, hogy valóban mérni tudjuk a makrogazdasági következményeket − közölte Martin Suster, a jegybank kutatási részlegének vezetője. Vladimír Vano, a Sberbank Slovensko elemzője viszont úgy véli, az eurótagság 2009-ben jól jött Szlovákiának − 2010-ben gyorsította a kilábalást a recesszióból − a visegrádi csoportban pedig egyértelmű lépéselőnyt jelent. Juraj Karpis, az INESS gazdasági elemző intézet szakértője annyiban árnyalta a képet, hogy az eurót védő tűzfalak felhúzásáig az előnyök domináltak, ám amióta sorra mentőövre szorulnak az eurózóna tagjai, már egyre nagyobb terhet jelent a közös fizetőeszköz. Összességében Szlovákiának önbizalmat adott az euró, a csehekkel folytatott csendes versenyfutásban előnyként élik meg. A vállalkozóknak pedig az alacsony alapkamat kedvezőbb hiteleket jelent − nincs is ma az országban egyetlen számottevő párt vagy mozgalom, amelyik megkérdőjelezné az euró átvételének helyességét.

HOZZÁSZÓLÁSOK