Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Szovjetunió összeomlását követő évtizedekre vonatkozóan új rekord született Moszkvában július 27-én: egy nap alatt 1373 embert hurcoltak el egy tüntetésről és csuktak le a hatóságok. További újdonság, hogy a bebörtönzött ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij "allergiás reakcióktól" szenvedett, miután demonstrálni hívta az embereket, magyarán vélhetően kicsit megmérgezték. Mindennek hátterében egy jelentéktelen szavazás, a moszkvai helyhatóság közelgő újraválasztása körüli botrány volt - írja háttérelemzésében Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája.

A moszkvai városi tanács az egyik legkisebb hatáskörrel rendelkező helyhatóság az országban. Még arra sincs felhatalmazása, hogy beleszóljon az orosz főváros polgármesterének dolgába, aki azt tesz a moszkvai költségvetéssel, amit akar. A szavazást szeptember 8-ra tűzték ki. Normális esetben nem sok vizet zavar ez az esemény: öt évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország jelöltjei szereztek meg 38-at a 45 képviselői helyből. A szavazói részvételi arány mindössze 21 százalék volt.

Most pusztán annyi történt, hogy néhány a Kremllel szemben álló civil, köztük páran Navalnij környezetéből el akart indulni a városi tanács tagsági pozíciójáért, ám a választási bizottság azt állította, hogy a jelölésüket támogató aláírások közül nagyon sok hamis. Hiába lettek volna hajlandóak sokan személyesen vállalni, hogy ők írtak alá, ezt figyelmen kívül hagyták. A város üres, mindenki elment nyaralni és 20 ezer tüntető nem sok egy 12 milliós városban. Mi végre hát a durva hatósági reakció?

Fenyegetés

Szergej Szobjanyin Moszkva polgármesetere azzal reagált Navalnij tüntetésre buzdító szavaira, hogy erővel fognak leverni bármilyen demonstrációt, amit a rohamrendőrség látványosan erőteljes felvonulásával támasztottak alá. Ennek ellenére 15 ezren lepték el a városközpontot és skandáltak Putyin ellenes szlogeneket, amire válaszul a rendőrök - láthatóan felhatalmazva arra, hogy durvuljanak - kőkeményen léptek fel ellenük.

A "lázadást" le lehetett volna szerelni azzal, hogy engednek indulni néhány ellenzékit. A Bloomberg publicistája azt tippeli, hogy ez lehetett volna Szobjanyin válasza, ha nem szólnak neki fentről. Úgy szerelte le 2013-ban Navalnijt, hogy nem gördített akadályt az ellen, hogy elinduljon ellene. Végül 51-27 százalékos arányban legyőzte. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Kreml akart erővel válaszolni a demonstrációkra. Putyin miután az elmúlt hónapokban tett néhány gesztust a lakosság harciasabb részének leszerelésére - például elengedtek egy oknyomozó újságírót, aki előzőleg kábítószer-visszaéléssel vádoltak meg -, most meg akarta mutatni, meddig mehet el a rendszere ellenzéke.

Sok kicsi szikra

A Bloomberg publicistája szerint az államfőt nem igazán az orosz helyhatósági választás izgatta - miután az semmilyen veszélyt nem jelenthet a hatalmára. Attól tarthatott, hogy az országban véletlenszerűen kirobbanó tiltakozások, azaz az ellenállás szikrái nagyobb tüzet okoznak.

Az orosz gazdaság a Bloombergnek nyilatkozó elemzők várakozása szerint idén mindössze 1,2 százalékkal bővülhet. Eközben júniusban az oroszok szabadon elkölthető jövedelme 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szintjétől. Világos jelei vannak a választók dühének. Az utolsó független orosz közvélemény-kutató intézet, a Levada Center felmérése szerint 27 százalékuk kész lenne részt venni a romló életszínvonal elleni tüntetésen. Ez kétszerese az erre a kérdésre általában igennel válaszolók számának. Ráadásul a megkérdezettek 22 százaléka bekapcsolódna politikai demonstrációba is.

Rövid távú válasz

Mivel az államfő nem tudja felpörgetni a korrupt, a hatékonyságok nélkülöző, állami vállalatokra támaszkodó gazdaságot, inkább megmutatta az oroszoknak a muszklijait. A viszonylag gyenge moszkvai demonstrációk látványos leverésével a vidéknek is üzent: az oroszok nem igazán kedveli a főváros lakóit, viszont a közösségi médián láthatták, ahogy elverik őket a rendőrök. Így nem éreztek nagy szánalmat, de láthatták mi várna rájuk, ha szívóznának a rendszerrel.

A Bloomberg publicistája úgy látja: bár nyilván nem robbantanak ki forradalmat a fővárosi helyhatósági választások elcsalásának szándéka ellen kirobbant tüntetések, ám Putyin a kemény fellépéssel a tűzzel játszik. Az elnyomás önmagában nem ígér hosszú távú megoldást az elégedetlenségre.

Elképesztő hanyatlás

Az oroszok 38 százaléka nem szeretné, ha Vlagyimir Putyin jelenlegi elnöki ciklusának 2024-es lejárta után is az ország élén maradna (például úgy, hogy az alkotmány megváltoztatásával lehetővé tennék, hogy ugyanaz a személy kettő helyet egymás után háromszor is indulhasson ezért a posztért). Ez 11 százalékpontos növekedés 2018 óta - idézte a Moscow Times a Levada Center felmérését. Eközben azok aránya, akik hatalmon tartanák Putyint 51-ről 54 százalékra emelkedett.
Az államfő távozását 2013-ban akarták a legtöbben, a választók 45 százaléka, ám ezt követően jött a Krím elhódítása Ukrajnától, ami az egekbe lökte a népszerűségét. A Levada szakértői úgy látják, hogy ennek a hatásnak a lecsengésével Putyin megítélése lassan visszatér a 2011-2013-as mélypontra.