Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök Brüsszelben tett látogatásán kritizálta a nyugati demokráciaexportot és beszélt a gázszállítással kapcsolatos gondokról. A moszkvai vezető az Európai Bizottság és az orosz kormány közös ülése után José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtóértekezletet.


„Tennék egy történelmi visszatekintést: az iráni forradalom vezetője, Khomeini ajatollah egy ideig Párizsban élt és élvezte a nyugati közösség támogatását - most meg az egész nyugati közösség az iráni atomprogram ellen harcol. Emlékszem, hogy nem is olyan régen nyugati partnereink tiszta, demokratikus választásokat sürgettek a palesztin autonómiában. Aztán győzött a Hamasz, amelyet azonnal terrorszervezetté nyilvánítottak, és elkezdtek harcolni ellene. Szóval, jobb, ha a helyiekre bízzuk a dolgokat, ha ők természetes úton, minden külső beavatkozás nélkül alakítják jövőjüket. Emlékszem, 1999-ben nálunk Oroszországban az egyik észak-kaukázusi köztársaságban választások voltak. Persze, etnikai alapon és természetesen a nagyobb etnikum győzött. Aztán rögtön a választások éjszakáján az emberek fegyvert ragadtak, lövöldözés kezdődött, halálos áldozatok voltak. Szóval figyelembe kell venni az eltérő viszonyokat. Persze, támogatni kell, azt ami perspektivikusnak tűnik, de semmi szín alatt nem szabad beavatkozni" - mondta Putyin Brüsszelben.


Az orosz miniszterelnök ugyanakkor hozzátette, hogy mindez számára nemcsak elméleti kérdés: Oroszország nemzetbiztonságát érzi veszélyben.  „Ha azt kérdezik, hogy aggaszt-e minket az, ami Észak-Afrikában történik, akkor az a válasz: igen aggaszt. Lehet-e ennek negatív következménye az orosz Észak-Kaukázusra? Igen, lehet - de ez a veszély más régiókat, például Európát épp úgy fenyegeti" - figyelmeztette partnereit az orosz miniszterelnök.

Putyin szerint azonban, a közel-keleti káosz fényében felértékelődnek Európa számára a megbízható orosz energiaprojektek. „Ezek az infrastrukturális jellegű projektek, amelyek az orosz szénhidrogén Európába szállítását célozzák - tehát az Északi Áramlat meg a Déli Áramlat -, különösen aktuálissá válnak. Ha ez a két vezeték már működne, akkor Európa sokkal kisebb kockázatokkal nézne szembe, sokkal kevesebb gondjuk lenne. Sőt azt hiszem, hogy az árak is alacsonyabbak lennének" - mondta Putyin. Az orosz miniszterelnök azt bizonygatta, hogy hazája tulajdonképpen nem érdekelt az olajár korlátlan emelkedésében, mert nemcsak energiaszállító nagyhatalom akar lenni.

Az orosz miniszterelnök ugyanakkor nagyon keményen támadta az európai unió verseny-támogató energetikai irányelveit. „Azt mondják nekünk: aki a gáz tulajdonosa, az ne legyen a szállítóvezeték tulajdonosa. Nos, a Gazprom az európai partnerekkel együtt vezetéket épített a balti tenger fenekén, és most, azt követelik tőlünk, engedjünk be oda egy harmadik résztvevőt is. De hát hova? A gázt közösen termeljük ki Oroszországban, és közös tulajdonunkon keresztül szállítjuk. ... Önök tulajdonképpen azt akarják, hogy adjuk el a gázt az unió határán. Csakhogy ha ott megjelenik egy közvetítő, akkor valami hasznot is akar, és a gáz ára azonnal felmegy"- hangsúlyozta Putyin.

Az orosz energiaszektor európai érdekeit a héten Igor Szecsin, az illetékes miniszterelnök-helyettes is keményen megvédte - ezúttal Magyarországgal szemben. Egy interjújában ismét nehezményezte, hogy a Szurgutnyeftegaz, amely egy magánkézben lévő nagy orosz olajvállalat, nem tudja Magyarországon szerzett tulajdonosi jogait gyakorolni: szerinte ennek szubjektív - tehát jogilag nem megalapozott - akadályai vannak. Szecsin jelezte, hogy ez ügyben panaszt tett az Európai Uniónál is, majd minden eddiginél egyértelműbben leszögezte: a Szurgutnyeftegaz nem kíván lemondani az általa megvásárolt Mol részvénycsomagról.


Szecsin kijelentése azért érdekes, mert a magyar kormányzat egyik legfontosabb deklarált törekvése, hogy valamilyen módon visszaszerezze, visszavásárolja az orosz olajóriástól a Mol 21 százalékos részvénycsomagját. Az orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozatainak fényében erre most nem sok esély látszik.