Putyin ravasz húzásokkal teszi próbára Európát

Vlagyimir Putyin orosz államfőt nem igazán érdekli, hogy a világ legfejlettebb országainak (G7) vezetői beveszik-e maguk közé elitklubjukba. Valójában azt teszteli a viselkedésükön, hogy mennyit kell engednie Ukrajna ügyében azért, hogy feloldják az Oroszország elleni nyugati gazdasági szankciókat.
Komócsin Sándor, 2019. augusztus 24. szombat, 15:33
Fotó: Getty Images

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke lobbizni kezdett a világ legfejlettebb országait (G7) vezető kollégáinál azért, hogy vegyék vissza maguk közé Vlagyimir Putyin orosz államfőt, akinek a Kreml 2014-es ukrajnai beavatkozása, mindenekelőtt a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása miatt mutattak ajtót. Putyinnak nem sokat hozna ez a szimbolikus gesztus, viszont a róla folyó vita lehetővé teszi, hogy tesztelje nyugati vezető kollégáit - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

Miután a G7 tagjai közül Japán és Olaszország hajlamos lehet beadni a derekát Trumpnak, az orosz elnököt az érdekelheti a legjobban, hogy Emmanuel Macron francia államfő milyen körülmények között hajlana rá, hogy engedjen amerikai kollégája nyomásának. Az amerikai elnök azzal indokolja Oroszország visszahívását az asztalhoz, hogy a körül sok olyan témáról beszélnek, amely az orosz vezetést is érinti. Mit sem számít, hogy az USA-ban az elmúlt időszakban a Kremlt úgy tartották számon, mint amely az Amerika vezette világrend lerombolására törekszik részben az amerikai választások manipulálásával.

Háttérjátszmák

Trump már tavaly is felvetette a G7 G8-ra bővítését, idén azonban aktívan lobbizik ennek érdekében, elsősorban Macronnál, akit úgy kezel, mint egy eszközt, akin keresztül befolyásolhatja Európa többi vezetőjét - véli a Bloomberg publicistája. A francia elnököt egyelőre nem sikerült teljesen megpuhítania: Macron azt akarja, hogy az orosz vezetés teljesítsen valamit az ukrán helyzet rendezésére kötött 2015-ös minszki egyezményből, amiért cserébe Putyin visszakerülhet az elitklubba.

A gond csak az, hogy úgy sakkoznak Putyinnal, hogy az orosz államfő nem akar részt venni a játékban. Magyarán nem akar visszakerülni a G7 mellé nyolcadiknak, jobban érdekli a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20, amelynek tagjai a legnagyobb feltörekvő országok - Brazília, India, Kína és Dél-Afrika - is. Legutóbb Macronnál tett látogatásán tette ezt világossá - és nem azért mert savanyú a szőlő. Az orosz vezető 2014-es kizárása előtt sem jött ki G7-es kollégáival, szinte csak vitatkozott velük.

Kifogásolta a nyugati beavatkozásokat Irakban vagy Líbiában - hiába. Szeretett volna elérni egy megállapodást, amely átláthatóvá tette volna a világ országainak adószabályait - mert így követhette volna nyomon az orosz mágnások külföldre ömlő milliárdjait -, ám ezzel sem járt sikerrel. Az eredménytelen viták mellett a orosz elnök gondolkodásában a G7 ellen szólhat az is, hogy ha beszélni akar az abba tartozó vezetőtársaival, akkor erre minden lehetősége megvan kétoldalú találkozók formájában.

A nagy kérdés

Ezért aztán Putyint az érdekli ebben az egészben, hogy vajon Macron szerint a teljes minszki megállapodást teljesítenie kell-e ahhoz, hogy hozzájáruljon Oroszország G7-es tagságának visszaállításához vagy beérné-e annak egy részével is. Elég lenne-e, ha Moszkva levenné a kezét a Délkelet-Ukrajnában alakult két "népköztársaságról", amelyeket egyetlen állam sem ismer el, s így azok visszakerülnének az ukrán közigazgatásba, vagy a 2014-ben Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím félsziget visszaadását is elvárnák-e tőle, amire nyilvánvalóan semmiképpen sem lenne hajlandó?

Az orosz államfő tudja, hogy ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij erős ellenállással találkozna, ha a minszki megállapodást pontról pontra végre akarná hajtani. Ennek egyik pontja például az, hogy változtassák meg az ukrán alkotmányt, úgy, hogy az különleges státuszt adjon az ország keleti régióinak, gyakorlatilag kiskaput nyitva a Kreml előtt, hogy belefolyjon az ukrán belpolitikába. Ezt nyilván sokan ellenzik Ukrajnában, Putyin viszont bizonyára nem engedne az orosz köldökzsinóron lógó délkeleti területek egyedi státuszából. Ugyanakkor kész lehet arra, hogy lecsillapítsák az orosz-ukrán feszültségeket, például az ukrán hadifoglyok visszaadásával. Aztán kifigyeli, hogyan reagál erre Macron.

Nagy blamázs lehet

Eközben a G7 tagjainak is fel kell tenniük a kérdést: mit nyernének azzal, ha hagynák, hogy Putyin manipulálja őket az Ukrajna körül játszott húzd meg-ereszd meg politikával? A Nyugat komoly presztízsveszteséget kockáztatna azzal, ha hagyná a Putyint visszatérni az elitklubjába anélkül, hogy az oroszok visszaadnák Ukrajnának a Krímet. A félszigetet végül is a második világháború előtti nagyhatalmi politika módszerével nyúlták le, megszegve az 1994-ben aláírt budapesti megállapodást, amelyben Oroszország elismerte a Krímet Ukrajna részének. Ráadásul Putyin egyszerűen visszautasíthatná invitálásukat, ami enyhén szólva rendkívül kínos lenne.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

intermezzo, 2019.08.25 12:20

@csahos: Ha az ember megnézi a történelmet láthatja,h Ukrajna mint ország nem is igen létezett.Kicsit hasonlít az egész Szlovákiához. 1654-ben Bogdan Hmelnyickij kényszerből fordult minden oroszok cárjához,h ugyan segítsen már neki a lengyelekkel szembeni küzdelmét. És minden oroszok cárja ebbe kegyesen beleegyezett.Persze megkérte az árat , ami nem volt más mint Bogdan Hmelnyickij által birtokolt összes terület,amit ma Ukrajnának hívnak. Az oroszok úgy cári időkben mint Lenin után hihetetlen lenézéssek kezelték az ún. Ukrajnát.Sztálin több milliós áldozattal járó éhínséget sem tartott nagy árnak az ukránokkal szemben.Tény viszont,h az ukránok akár szívből, akár kényszerból , de a második világháború alatt keményen harcoltak a németek ellen. Sztálin az ENSZ-ben elnyerendő plusz szavazatokért ragaszkodott ahhoz,h Belorusszia ill. Ukrajna külön státuszt kapjon az ENSz-ben.Hruscsov ( ukrán lévén) 1954-ben nagyvonalú gesztusszal Ukrajnának ajándékozta 1954-ben ( Hmelnyickij segítségkérésének 300.évfordulóján) a Krím félszgetet,amelynek addig Ukrajnához semmi köze sem volt ( úgy mint a mostani nyugat-ukrajnai területeknek.).Putyin amíg él ebben a kérdésben engedni nem fog,m ezzel otthon kihúzná maga alól a szőnyeget.Egyébkként Hodorkovszkij sem ment semmire Putyinnal szembeni ukrán politikát illetően.Szóval itt jogos a miniDuce bon mot-ja:Osztjónapot!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csahos, 2019.08.25 09:54

Kreml-nek nem sürgós Ukrajnával rendezni viszonyát, de fordítva igen Ukrajna nagyot bukott a konfliktuson...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html