Az olimpiát rendező országok így vagy úgy arra akarják felhasználni az eseményt, hogy javítsák a világban róluk alkotott képet, ám a februári szocsi játékok többről szólnak ennél. Vlagyimir Putyin orosz államfő az utóbbi években egyre gyengülő hatalma megerősítésének lehetőségét látja az olimpiában és emlékeztetni akarja a világot arra, hogy területét tekintve mégiscsak Oroszország a világ legnagyobb állama - derül ki a BBC elemzéséből.

Amikor az olimpiai láng először Moszkvába érkezett, az államfő személyesen fogadta. A Vörös téren rendezett ceremónián élő közvetítésben kezében a fáklyával hallgatta végig a nemzeti himnuszt. A lángot eljuttatták a nemzetközi űrállomásra és megsétáltatták a világűrben, az egyik fáklyát egy alpinista elvitte az Északi-sarka, jelezve az orosz befolyást a világ északi csücskén.

Különleges ország

Oroszország nagyon speciális helyzetben van - mondja Dmitrij Csernyisenko, a szocsi olimpia szervezőbizottságának elnöke. Egyetlen más ország sem lett volna képes elvinni a lángot az űrbe és az Északi-sarkra is. A Föld körüli pályát megjárt fáklyával fogják meggyújtani Szocsiban a láng üstjét a február 7-ei nyitóünnepségen.

Sok cikk megjelent a rendezvény csillagászati költségeiről. A hírek 50 milliárd dollárról (11 ezer milliárd forint), a magyar GDP harmadát meghaladó összegről szólnak. Csernyisenko szerint azonban ebből csak hétmilliárdot költenek közvetlenül a sportlétesítményekre, a többi olyan beruházásra megy el, amelyet amúgy is meg kellett volna csinálni.

Legendák keringenek az építkezésekkel összefüggő korrupcióról. A BBC csak Arkagyij Rotenberg üzleteit említi. Rotenberg Putyin gyermekkori barátja. Cégei 7,4 milliárd dollár értékű megrendelést kaptak útépítésre, a repülőtér felújítására, egy új kikötő, egy gázvezeték és egy elektromos erőmű építésére. Csernyisenko szerint a beruházási tenderek átláthatók voltak, Rotenberg mindig tagadta, hogy pénzügyileg kihasználta volna az államfőhöz fűződő barátágát.

Putyin olimpiája

A helyiek azonban Putyin olimpiájaként emlegeti a rendezvényt, ami világos jele annak, hogy nem tekintik sajátjuknak. Az elmúlt öt évet egy gigantikus építési területen élték le. Jellemző a viszonyokra, hogy a vasútfelújításból származó hordalékot egy illegális hulladéklerakóba szállították. Alekszander Koropov az érintett falu vezetője azt mondja: nem tudják mit tegyenek. Csak a Jóistenhez fordulhatnának panasszal, de nem tudják a címét.

A sportlétesítmények nagy része novemberre elkészült, ám a 40 ezres stadiont, amelyben pusztán a nyitó- és a záróünnepséget tartják messze nem fejezték még be. A BBC megtalált egy helyi házaspárt, aki a Szocsit környező hegyekben lakik. Lakásukban egy hatvanwattos égő világít. Elmondásuk szerint az áramellátás akadozik, miközben a távolban látják a mindig kivilágított építkezéseket. Hogyan lelkesedhetnénk az olimpiáért pislákoló gyertyafényben ülve? - teszik fel a szónoki kérdést.

Nem jön össze

Amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Oroszországnak ítélte a 2014-es téli játékok megrendezésének jogát, a legnagyobb kockázatot a biztonság garantálása jelentette, mivel Szocsi a zűrzavaros helyzetben lévő Észak-Kaukázusi régió közelében fekszik. Az évek során sikerült enyhíteni az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, azonban az első volgográdi robbantás, még októberben, felélesztette a félelmeket. Nyilvánvaló, hogy a hét végi és a mai merényletek végső célja a szocsi olimpia megtorpedózása.

Az orosz vezetés arra akarja felhasználni a rendezvényt, hogy megmutassa mit ért el és merre tart a világ legnagyobb országa. Eddig azonban csak az sikerült bizonyítani, hogy semmi sem változott. A korrupció virágzik, az elit magasról tesz a kisemberek gondjaira és az elmúlt napok tanulsága szerint a terrorizmust sem sikerült háttérbe szorítani.

Nagy titokzatosság övezi, milyen szerepet készül játszani Putyin a megnyitó ünnepségen. Kérdés, hogy a több tucat áldozatot követelő robbantások után - és ki tudja, mi jön még - megjelenhet-e a reflektorfényben.