Rabszolgatörvény: sokkal nagyobb a baj, mint gondolnánk

A rabszolgatörvény bevezetése Magyarországon azt jelzi, hogy a közép-európai régió olcsó, képzett munkaerő alkalmazására alapozott gazdasági modellje kimeríti tartalékait. Lengyelországban a bevándorlás miatt nem várható hasonló jogszabály elfogadása, Csehország azonban kacérkodhat ezzel.
Komócsin Sándor, 2018. december 21. péntek, 11:27
Fotó: AFP

A munkaerőhiány és a bevándorlás elutasítása Magyarországon szembe került azzal a törekvéssel, hogy vonzóvá tegyék az országot a feldolgozóipari beruházásokat tervező vállalatok szemében. Ezzel a felütéssel indítja a Financial Times (FT) a rabszolgatörvény elfogadása kapcsán írt cikkét, amely az egész kelet-közép-európai régió komoly gazdasági dilemmájáról szól. Az alapprobléma a jelentős munkaerőhiány, amelyre azonban más válaszokat adnak az itteni országok.

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es hatalomra kerülése óta két pillérre építette gazdaságpolitikáját - folytatódik az FT cikke. Az egyik egy olyan adózási rendszer, amelyben viszonylag alacsony vállalati adók párosulnak a fogyasztás erős adóztatásával, azaz a magas áfával, a másik az autóipar bővítése. Az utóbbi az elmúlt évben az ipari termelés 29 százalékát adta, erősen hozzájárulva a gazdaság 2013 óta tartó bővüléséhez és ahhoz, hogy az ország megközelítse a teljes foglalkoztatást.

Vészjósló statisztika

Bár a régióban mindenütt egyre nehezebben tartható az a gazdasági modell, amely az olcsó, képzett munkaerő alkalmazására épül, Magyarországon nagyobb baj, mert Orbán kormányfő hevesen ellenzi a bevándorlást, miközben magyarok százezrei vándoroltak a nyugati EU-tagországokba, hogy a hazainál jobban fizetett munkát találjanak. A régiós országok közti különbséget szembetűnően mutatja egy statisztika.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2018 utolsó negyedévében az iparvállalatok 93 százaléka panaszkodott arra, hogy termelésüket korlátozza a munkaerőhiány, miközben Lengyelországban csak 51, Szlovákiában 37, Csehországban pedig 46 százalék ez az arány. Ennek következményei Németországban is érezhetők lesznek, amelynek cégei a közelben elérhető olcsó munkaerőt kínáló gyártóbázisként tekintenek a régióra.

Elért a határához

Az egész üzleti modell, amit Közép-Európa, élén Németországgal követett az elmúlt 15 évben, kifut a lehetőségeiből - mondta az FT-nek Milan Nic, a német külügyi intézet elemzője. A munkaerőhiány csak az egyik mutatója a modell korlátainak, ami minden külföldi befektetőt érint a régióban. A németek járhatnak a legrosszabbul.

A multinacionális befektetők kíváncsian figyelik a magyarországi fejleményeket (a rabszolgatörvény bevezetését és az azzal szemben kibontakozott ellenállást) - teszi hozzá a szakértő. A kérdés az: alkalmazható-e a magyar kormány módszere, a térséget érintő nagy strukturális probléma kezelésére. Ugyanakkor a német ipari kamra visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint azért fogadták el a jogszabályt Magyarországon, hogy kedvében járjanak Orbán Viktor nagyvállalkozó barátainak és a magyarországi üzemekkel rendelkező német autógyártóknak.

A törvény csak legalizál valamit, ami már ma is gyakorlat a kis- és középvállalati szektorban - idézi az FT Sass Magdolnát, az MTA kutatóját. Szerinte a túlórázásnak komoly hagyományai vannak az országban, mivel a szocialista rendszer idején így jutottak pluszjövedelemhez az emberek. Annak idején ez pozitív dolog volt.

Lengyel módszer

Más posztszocialista országok jelentős vendégmunkásimporttal enyhítik munkaerőhiányukat. Lengyelországban például egy-két millió közé teszik az ukrán bevándorlók számát. A lengyel hatóságok tavaly bármely más EU-tagállamnál több tartózkodási engedélyt adtak ki külföldieknek. Szlovákia és kisebb mértékben Csehország szintén ezt a módszert választotta. Magyarországon a bevándorlás elutasítása súlyosbítja a gondokat - mondja Mateusz Szczurek, az EBRD közgazdásza, volt lengyel pénzügyminiszter.

Szerinte Lengyelországban várhatóan nem vezetnek be a magyar rabszolgatörvényhez hasonló jogszabályt, mivel nagyon sokan dolgoznak önfoglalkoztatóként vagy olyan szerződéssel, amely korlátozza a jogaikat, s ezért már most is kiszolgáltatottak munkaadóiknak. Piotr Arak lengyel gazdaságkutató úgy véli, hogy Csehország lehet a következő olyan ország a régióban, amely a teljes foglalkoztatottság miatt elérkezik ahhoz a határhoz, ahol megfontolhatja egy magyarországihoz hasonló rabszolgatörvény bevezetését.

Az FT cikkében megszólaló kutató szerint az itteni gazdaságok előtt álló lehetőségek igen egyszerűek: vagy több robotot állítanak a termelésbe, vagy az itteni munkavállalóknak nagyon-nagyon keményen kell dolgozniuk, vagy utat nyitnak a náluk is szegényebb országokból érkező külföldi vendégmunkások előtt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2018.12.23 20:32

@Nyugatos_szolasszabadsag: "Mutass egy országot Európában ahol nagyobb volt a gdp növekedés, többet csökkent az államadósság és többet emelkedett a reálbér mint nálunk az elmúlt 8 évben! "

Németország.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2018.12.23 17:39

@zappara:
"nem az ipar a kitörési pont, hanem inkább a szolgáltatás (lásd a luxemburgi modellt)"

A luxemburgi modell:
https://tozsdeikereskedes.hu/miert-olyan-gazdag-luxemburg/
"Luxemburg elvileg abból csinált vagyont, hogy hozzásegített globális vállalatokat adóelkerüléshez."

Luxemburg adóelkerülést szolgáltat...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2018.12.23 16:52

"most ugyan többen dolgoznak, de ezzel maga a
gazdaságunk nem nőtt..szóval semmit (a növekedés alatt nem a GDP-t értem)"

Hát te se vagy egy gazdasági szakebmer öcsipók, de azért a szövegelés az megy.

Mutass egy országot Európában ahol nagyobb volt a gdp növekedés, többet csökkent az államadósság és többet emelkedett a reálbér mint nálunk az elmúlt 8 évben!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ha-ha-ha, 2018.12.22 21:05

ma megint állították a fideszesek, hogy tárgyhóban ki lesz fizetve minden. akkor miért kellett a törvénybe írni, hogy 36 hónap múlva ? na, miért ?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2018.12.22 16:03

@Suzywong: @Suzywong: igazad van..de egy ilyen minden alapanyagban és technológiában (ésa hozzá való gyakolrlatban)szegény országnak nem az ipar a kitörési pont, hanem inkább a szolgáltatás (lásd a luxemburgi modellt)..az ilyen országoknak, mint mi, ebbe az irányba érdemes elmozdulni..ehhez viszont tudás kell, tudás alapú társadalom..nézd meg, mit értünk el az un. munka alapú társadalommal...most ugyan többen dolgoznak, de ezzel maga a
gazdaságunk nem nőtt..szóval semmit (a növekedés alatt nem a GDP-t értem)
a fent említett modellhez viszont kiváló oktatás szükságes, ami nálunk minőségében sosem látott mélységekbe taszíttatott..már a felsőktatást is úgy alakították át, hogy a napi igényeket ekégítse ki, ami viszont hosszabb távon nagyon káros lehet
mindamellett a magyar gazdaság szerkezet nagyon rossz, régen kiált struktúrális reformokért (az úgy nem refom, hogy mészáros csillsgádzsti sebességgel gazdakszik, megsúgom, valami értékteremtés nélkül)..amit senki nem csinál meg...még folyamatos kétharmaddal is tesznek rá, mert dolgozni kéne, nem 1 perces feladat
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html