A volt francia miniszterelnök és külügyminiszter, Bordeaux jelenlegi polgármestere - aki a felmérések szerint a legesélyesebb arra, hogy a jobbközép jelöltjeként indulhasson a jövő évi francia elnökválasztáson - a The Guardian című baloldali brit lapnak kijelentette: a Le Touquet-megállapodás teljes újratárgyalását szeretné elérni. A 2003-ban Le Touquet városában aláírt kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.

A brit kormány ennek fejében több tízmillió fonttal támogatta a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében több ezer migráns él a "dzsungelként" emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra. Juppé a brit lapnak adott, pénteken ismertetett interjúban kijelentette: Párizs "nem tűrheti" a Calais környékén kialakult helyzetet, amely miatt "katasztrofális kép" alakult ki Franciaországról, emellett "rendkívül súlyos" gazdasági és biztonsági következményekkel is jár Calais lakosságára nézve. Éppen ezért "az első feladat" a Le Touquet-megállapodás semmissé nyilvánítása, mivel Franciaország nem tudja elfogadni, hogy Nagy-Britannia francia területen "válogassa ki" azokat az embereket, akiket nem akar beengedni - mondta a francia politikus.

Arra a kérdésre, hogy a brit határőrizetet ennek alapján az angol partokra kell-e visszatelepíteni, Juppé úgy válaszolt, hogy "természetesen". "Ne mondják nekem, hogy ez nehéz ügy, csak azért, mert a britek nem akarják. (...) A vitát meg kell nyitni, és új megállapodást kell kötni Nagy-Britanniával" - fogalmazott.

A Downing Street szóvivője azonban pénteki sajtótájékoztatóján elvetette ezt a lehetőséget. A brit miniszterelnöki hivatal illetékese szerint a jelenlegi francia kormány is teljes mértékben osztja London azon véleményét, hogy a Le Touquet-egyezmény hatékony, így nem indokolt a megállapodás módosítása, és erre nincsenek is tervek.  Francia részről azonban már jóval a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás előtt is elhangzottak olyan utalások, hogy ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, akkor nem lesz tartható a Franciaországba kihelyezett brit határellenőrzés rendszere.

Emmanuel Macron akkori francia gazdasági miniszter - aki augusztusban távozott tisztségéből - a Financial Times című londoni gazdasági napilapnak egy márciusi interjúban kijelentette: ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, az több kétoldalú megállapodás azonnali megszűnésével járna, és a következmények között lehet az is, hogy a Nagy-Britanniába átjutni szándékozó migránsok tábora a továbbiakban "már nem Calais-ban lenne". A június 23-án tartott referendumon a brit választók szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.