Hiába költöttek az Egyesült Államok és más koalíciós országok dollármilliárdokat, egy dologban bizonyosan vesztettek Afganisztánban: nemhogy nem sikerült visszaszorítani a heroin nyersanyaga, a mákvirág termesztését, hanem az idén még rekordmennyiségű virágot is termesztettek az afgán gazdák.

Amikor az amerikai vezetésű erők 2001-ben háborút kezdtek az Al-Kaidát támogató tálibok ellen, még csak évi 74 ezer hektáron termesztettek mákvirágot Afganisztánban. Az idén már 224 ezer hektáron - írta felmérésében az ENSZ Kábítószer és Bűnügyi Ügynöksége.

A legtöbb mákvirág mező az ország leginkább instabil déli és nyugati tartományaiban található, ahol a külföldi katonák a legnagyobb ellenállásba ütköztek a tálibok részéről.

Mivel az amerikai vezetésű NATO-csapatok az idén kivonulnak Afganisztánból, egyre nagyobb az aggodalom, hogy a bizonytalanság miatt még intenzívebbé válik a mákvirág termesztés.

Az Afgán Nemzeti Hadseregnek immár magának kell szembeszállni a tálibokkal, akik a mákvirágtermesztő gazdákat megadóztatva finanszírozzák a kormány és a NATO elleni harcukat.

Annak ellenére, hogy már nem ők vannak hatalmon az országban, Afganisztán még mindig a világon előállított ópium 80 százalékát adja - az ópium a komoly függőséget okozó heroin alapanyaga.

Az ENSZ-jelentés szerint az országban rendelkezésre álló opium "termelői értéke" közel 1 milliárd dollár, ami az afgán GDP 4%-nak felel meg.

Korábban az amerikaiak Afganisztáni Újjáépítési Ügynökségének egyik magas rangú illetékese azt mondta: fennáll a veszély, hogy a NATO-kivonulás után Afganisztán "narko-bűnügyi állammá válik".

2015-ben még 12 és félezer NATO katona állomásozik majd Afganisztánban, de a tervek szerint már nem vesznek részt a harci cselekményekben.

Elemzők emlékeztetnek, hogy a mákvirág-termesztés táplálja az afgán mindennapokat átszövő korrupciót.