Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szíriai helyzet miatt

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken a Szíriában kialakult helyzet miatt - közölték diplomáciai források az MTI szerint. Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökkel, de a NATO is megszólalt és a harcok leállítására szólította fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket.
Szabó Zsuzsanna, 2020. február 28. péntek, 18:26
Fotó: Reuters

A konzultációt Belgium, a Dominikai Köztársaság, az Egyesült Államok, Észtország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország kérte, miután csütörtökön 33 török katona elesett egy légitámadásban.

Párizs közben felszólította Moszkvát és Damaszkuszt, hogy állítsák le az Idlíb tartományban folyó offenzívát, ahol a törökök meghaltak.

Putyin és Erdogan egyeztetett

Közben pénteken az észak-szíriai helyzetről egyeztetett telefonon a török és az orosz elnök - derült ki az MTI szerint a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatásából. A beszámoló szerint a Recep Tayyip Erdogan török államfő által kezdeményezett megbeszélés során Vlagyimir Putyin aggodalmát fejezte ki az Idlíb tartományban kialakult helyzet súlyosbodása miatt, mivel az újabb katonai műveleteknek számos halálos áldozatuk volt, és a török hadsereg katonái is elestek. Az orosz államfő egyben arra szólított fel, hogy az orosz és a török fél fokozza együttműködésének hatékonyságát.

A kiadott dokumentum szerint mindkét fél hangsúlyozta, hogy pótlólagos intézkedéseket kell tenni az észak-szíriai helyzet normalizálására. Megállapodásra jutottak arról, hogy fokozzák a tárcaközi párbeszédet, és a közeljövőben találkozót tartanak a legmagasabb szinten - derült ki a Kreml közleményéből.

Jogos célpontok

A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága pedig azt közölte az MTI szerint, hogy Erdogan ismertette Putyinnal, hogy a szíriai kormányerők minden tagja jogos célpont a török hadsereg számára amiatt, hogy közvetlenül támadtak Törökországra, és Ankara tűz alá is fogja venni őket. A török elnök sürgette egy tartós tűzszünet mihamarabbi bevezetését Idlíbben, és azon elvárását fogalmazta meg, hogy a szíriai kormánycsapatokat kényszerítsék rá a 2018-as orosz-török szocsi memorandum betartására. Erdogan leszögezte: Törökországot a támadások nemhogy nem tántorítják el Idlíbbel kapcsolatos hozzáállásától, hanem épp ellenkezőleg, még eltökéltebbé teszik - olvasható a szövegben.

Trumppal is beszélt Erdogan

A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága később arról számolt be, hogy Erdogan és Trump is telefonon értekezett az Idlíbet érintő legutóbbi fejleményekről. A török államfő a beszélgetés során megerősítette eltökéltségét arra vonatkozóan, hogy országa hadserege "megtisztítja" Idlíbben a szíriai kormányerőktől azt a területet, amelyet a szocsi memorandum rögzített. A török és az amerikai vezető egyúttal abban állapodott meg, hogy késlekedés nélkül kiegészítő lépéseket kell tenni Idlíbben a humanitárius válság megelőzése érdekében - áll a közleményben. Erdogan és Trump emellett egyéb regionális kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról is egyeztetett.

Idlíbben február 27-én vált különösen feszültté a helyzet, amikor a Tahrir as-Sám iszlamista fegyveres koalíció széles körű támadást indított a szíriai hadsereg állásai ellen. Erre válaszul a damaszkuszi kormányhadsereg tüzet nyitott a támadókra. A szélsőséges fegyveresek mellett török katonák is áldozatul estek a harcoknak, Moszkva szerint azért, mert a szélsőségesek ellenőrizte térségben tartózkodtak. Harminchárom török katona halt meg, több mint harmincan megsebesültek.

Az orosz fél ezt követően lépéseket tett, hogy kieszközölje a szíriai félnél a teljes fegyvernyugvást, lehetőséget teremtett a halottak és a sebesültek elszállítására Törökországba - áll a közleményben. Az összecsapás miatt Erdogan elnök összehívta a török nemzetbiztonsági tanácsot, és a török erők tüzérségi válaszcsapásokat mértek szíriai célpontokra.

A NATO is megszólalt

A NATO főtitkára is megszólalt pénteken és a harcok leállítására szólította fel Oroszországot és a szíriai kormányerőket, valamint szolidaritását és támogatását fejezte ki Törökországgal. Az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetséget megalapító szerződés 4-es cikke alapján tartottak rendkívüli tanácskozást Törökország kérésére pénteken Brüsszelben a szíriai fejleményekről azt követően, hogy előző nap egy légitámadás során a szíriai Idlíb körzetében megöltek 33 török katonát.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg kijelentette: a szövetségesek arra szólítják fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét. A szövetségesek elítélik a válogatás nélküli, gyakran civilek életét is követelő offenzívát, amely a helyzet további elmérgesedésével fenyeget az egész régióban. Ennek érdekében minden félnek vissza kell térnie a hosszú egyeztetések útján korábban elfogadott tűzszünet betartásához - húzta alá.

A főtitkár kijelentette, hogy az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése egyértelmű jele a szolidaritásnak Törökországgal. Ankara értékes szövetséges, és a tagországok közül Törökországot érinti a legközvetlenebbül a szíriai konfliktus terrortámadások és menekültek millióinak befogadása által. A NATO számos eszközzel fokozza Törökországnak nyújtott támogatását, egyebek mellett légvédelmének erősítésével, amely a szíriai területről érkező esetleges rakétatámadásoktól védi meg az országot - mondta.

A szövetségesek együttérzésüket fejezik ki a csütörtöki offenzívában elhunyt török katonák hozzátartozóinak, és arra szólítják fel a területet ellenőrző katonai erőket, hogy biztosítsanak hozzáférést a humanitárius munkát végző szervezeteknek - tette hozzá Stoltenberg.

Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett a NATO főtitkárával. Az Észak-atlanti Tanács a NATO legfontosabb döntéshozó szerve. Általában hetente egyszer ülésezik nagyköveti, valamint hathavonta külügyminiszteri, illetve védelmi miniszteri szinten. A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti. A cikk alkalmazását a NATO 1949-es alapítása óta hat alkalommal kérték, a legtöbb esetben Törökország.

Törökország utat engedett a menekülteknek

Az elmúlt hetekben különösen kiéleződtek az ellentétek Moszkva és Ankara között az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben kialakult helyzet miatt. Csütörtökön a szíriai kormányerők oldalán álló harci repülőgépek bombázták a tartományban a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt, sok súlyosan megsebesült. Görögország bejelentette, hogy megerősíti a Törökországgal közös szárazföldi és tengeri határai védelmét, válaszul arra, hogy Ankarában közölték: Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni az összecsapások miatt útnak indult menekülteket.

HOZZÁSZÓLÁSOK