Rengeteg uniós pénzt bukhatnak a lengyelek

A brexit (Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése) utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.
Dzindzisz Sztefan, 2018. április 27. péntek, 13:31
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A PAP hírügynökség meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezetnek az Európai Bizottság által május 2-án bemutatandó keretszámai alapján Lengyelország összesen 80 milliárd euróra számíthat majd, ami 25 milliárd euróval kevesebb a jelenlegi (2014-2020-as) hétéves keretnél.

A EU szegényebb régióinak felzárkóztatását célzó kohéziós alapokból Varsó akár 8 milliárd euróval is kevesebbet kapna a mostaninál a nem hivatalos becslések szerint - írja a PAP. A Rzeczpospolita független jobbközép napilap csütörtöki értesülése szerint a kohéziós alapokból Varsó 5-15 milliárd euróval kevesebbet kaphat. A lap a költségvetési tervezet kiszivárgott, jelenleg rendelkezésére álló változatára hivatkozva megírta: a 2021-2027-es időszak leteltével Lengyelország az uniós költségvetés nettó befizetőjévé válhat.
Mindkét sajtóforrás úgy tudja, hogy a Lengyelországnak járó támogatások egyrészt azért csökkennének, mert az ország több régiójának gazdasági fejlettsége már elérte az uniós átlagot, így nem lesznek többé jogosultak a kohéziós források igénybe vételére.

Emellett a brexit következtében mintegy 60 milliárd euróval alacsonyabb lesz a tagállamok összes befizetése. A támogatásokat ezenkívül várhatóan át is csoportosítják, a kohéziós alapok odaítélése pedig nemcsak a bruttó hazai termék (GDP) számaihoz lesz kötve, hanem más, szociális jellegű mutatókhoz is, mint például a fiatalok munkanélkülisége - írja az MTI. (Megismerik a magyar igazságot a lengyelek.)

A PAP által idézett forrás rámutat továbbá arra, hogy az Európai Bizottság korábbi bejelentései szerint az eszközök egy részét a migrációs válság kezelésére, külső határvédelemre, a közös védelemre csoportosítanák át. A megváltozott odaítélési szempontok miatt a támogatások az eddiginél nagyobb mértékben juthatnának a dél-európai tagállamoknak is.

A támogatások odaítélését nem kötik majd a jogállamiság helyzetéhez, inkább "a költségvetés megvalósításának szabályosságához" - értesült a PAP. Információi szerint még nem vált világossá, milyen módon kötné össze az EB ezt a szabályt a jogállami elvekkel.

Lengyelországnak 2004 óta, amikor tagja lett az EU-nak, összesen 143,7 milliárd eurót folyósítottak az uniós költségvetésből, miközben 47,3 milliárd eurót befizetett.

A februári EU-csúcstalálkozón Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a befizetések emelését javasolta uniós partnereinek, eszerint minden tagállam a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékával járulna hozzá a közös uniós költségvetéshez. Jelenleg a befizetések a GNI mintegy 1 százalékát érik el.

Morawiecki az EU kohéziós politikájának folytatását szorgalmazza. Peter Pellegrini szlovák kormányfővel együtt szerdán Varsóban hangsúlyozták: bár érthető, hogy a Brexit után korlátozott lesz az uniós költségvetés, az új keretek között is "minél igazságosabb és minél szolidárisabb" megosztást kellene biztosítani az EU "régi" és "új" tagállamai között.

HOZZÁSZÓLÁSOK