Könnyen lehet, hogy Angela Merkel kancellár nehezen talál majd pártjának koalíciós partnert, ha a szeptember végi németországi parlamenti választásokon a CDU/CSU élén megnyeri a választásokat - írja a Bloomberg. Ha úgy hozza a választási matek, akkor a Szabaddemokrata Pártban (FDP) kereshet társat, ám vonakodó politikus kollégákkal találhatja szemben magát.

A szakértők egyben biztosak: hiába kapja meg Merkel a felhatalmazást negyedik választási ciklusára is, az eurózóna jövője attól függ, milyen koalíció jön létre az irányítása alatt. A lehetséges partnerek (az FDP mellett a szociáldemokrata párt (SDP) vagy a Zöldek) egészen más Európa-politikát folytatnak, amelyet a régi/új kancellár nem hagyhat figyelmen kívül - véli Carsten Brzeski, az ING-Diba pénzügyi szolgáltató frankfurti elemzője.

Első számú jelölt

A liberális FDP a konzervatív pártok első számú jelöltje a koalíciós partner posztjára, hiszen így tisztán jobboldali kormánya lehetne az országnak. A párt együtt kormányzott velük Merkel 2009 és 2013 közti második ciklusában, ám ez az időszak éles belső vitákkal telt az adócsökkentésekről és a Görögországnak nyújtott segélycsomagokról.

A közvélemény-kutatások szerint az FDP kis-közepes pártként juthat be a parlamentbe szeptemberben, ami azonban nem jelenti azt, hogy mindenáron vissza akarnának térni a végrehajtó hatalomba is - derül ki Otto Fricke, a párt országos vezetőségének tagja szavaiból. Jó okuk van arra, hogy "rettegjenek" a Merkel irányítása alatt álló koalíciós részvételtől, ugyanis a kancellár árnyéba kerülve elveszthetik támogatásukat.

Van miért aggódni

Azok a pártok, amelyek Merkel kormányaiban 2005 óta kisebbségi koalíciós partnerként vettek részt, nem jártak jól. Az FDP a szavazatok 14,6 százalékát kapta a 2009-es választásokon, majd négy év koalíciós kormányzás után nem érte el a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét. A párt nem tudta keresztülvinni adócsökkentési programját és hiába harcolt a Görögországnak a német - és más eurótagállamok - adófizetőnek pénzéből nyújtott segélyprogramok ellen.

Ami az idei választási kampányt illeti az FDP-nek majdnem teljesen más elképzelése van az eurózóna jövőjéről, mint a CDU/CSU-nak - hangsúlyozza Brzeski. Le akarják faragni az övezet pénzügyi biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus tőkéjét - ebből a forrásból lehet támogatást nyújtani a pénzügyi zavarba kerülő eurótagországoknak -, továbbá meg akarja teremteni a kilépés lehetősét az eurózónából. Ez sok német közgazdásznak tetszik, de bizonytalanabbá tenné, s ezzel gyengítené az európai monetáris uniót.

Komoly program

Az FDP az idei választási kampánynak is komoly adócsökkentési, illetve modernizációs programmal indult neki. Nem kevesebbel, mint 30 milliárd euróval (a magyar GDP közel harmada) akarják mérsékelni a középosztálybelieket terhelő adókat. Ez kétszerese a CDU/CSU adócsökkentési ígéretének. Bővíteni akarják az országot átszövő üvegszálas távközlési hálózatot, továbbá kiemelten akarják támogatni az tehetséges diákok tanulását.

Nagy tervekkel mentünk neki a kormányzásnak nyolc évvel ezelőtt, ám elbuktunk - összegzi az FDP vezetőségének hangulatát Fricke. Most azt a kérdést fogjuk feltenni, hogy át tudjuk-e alakítani a jól teljesítő országot úgy, hogy az megfeleljen a jövő kihívásainak is, vagy olyan kancellárunk lesz, aki pusztán folytatni akarja, amit eddig csinált?

A koalíciós részvétel nem fontos az FDP-nek - mondja a politikus hozzátéve, hogy végső soron azért minden politikus azt akarja, hogy legyen hatalma tervei végrehajtására. A közvélemény-kutatások 38 százalékon mérik a CDU/CSU-t, 24 százalékon az SDP-t, tíz százalékon az FDP-t és 7-8 százalékon a Zöldeket.