Riadót kellene fújni az Ebola miatt - nagyobb a baj, mint gondolnánk

Nagy hibát követett el az Egészségügyi Világszervezet azzal, hogy nem hirdetett vészhelyzetet az Afrikában egyre terjedő újabb Ebola-járvány miatt, az érintett térségben tomboló anarchia miatt a helyzet drámaian romolhat - vélik az FT szerkesztői.
Komócsin Sándor, 2019. június 17. hétfő, 11:23
Fotó: AFP

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immáron egymás után háromszor tagadta meg, hogy közegészségügyi vészhelyzetet hirdessen az Kongói Demokratikus Köztársaságban kirobban újabb Ebola-járvány miatt annak ellenére, hogy a betegség június közepén átterjedt a szomszédos Ugandába is - tudósított az Infostart. A technikai indokok, amelyekre a szervezet hivatkozik, megalapozottak: vészhelyzet esetén elszigetelnék Kongót a világtól, felfüggesztenék a repülőjáratokat és lezárnák az ország határait, amivel a súlyos szegénységgel küszködő közép-afrikai ország a jelenleginél is nehezebb helyzetbe kerülne.

A pánikkeltés elutasítása helyes, de éppen ilyen helyénvaló az elbizakodottság elkerülése is - vélik a Financial Times (FT) szerkesztői. Világosan kell látni, hogy ami Kongó törvényen kívüli állapotban lévő keleti részén történik, az rendkívül veszélyes. Ezt a régiót a szegénység, az erőszak és minden emberi szabály betartásának elhanyagolása jellemzi. Ez önmagában tragédia, ám szörnyűség lehet még a jelenleginél is borzalmasabb. Az Ebola vírus, amely a denevérekben alvó állapotban van, az emberekre azonban halálos veszélyt jelent, nagy erővel támad.

A második legsúlyosabb

A mostani járvány már jelenleg is a második legsúlyosabb az Ebola történetében. Csak a 2014-es nyugat-afrikai járvány volt ennél rosszabb, amely több mint 11 ezer embert ölt meg Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. Kongóban 2018 augusztusa óta 1400-an haltak meg, ami a kétharmada a nagyjából 2000 Ebola-fertőzést kapott betegnek. Ugandában három esetet erősítettek meg hivatalosan - ebben az országban egyelőre úgy tűnik, hogy a hatóságok meg tudják fékezni a fertőzés terjedését.

A legnagyobb baj Kongó keleti részén van, ahol a halálos áldozatok felét nem látta orvos. Ez azért aggasztó, mert a járványt úgy lehet megfékezni, hogy ellenőrzés alá vesznek mindenkit, aki kapcsolatba került a fertőzött betegekkel. Az vakcinának köszönhetően, amelyet az amerikai Merck gyárt, az utóbbiakat be lehet oltani, akárcsak azokat, akikkel ők kapcsolatba kerültek. Így mintegy el lehet keríteni a vírust a védekezés köreiben.

Földi pokol

Ez a módszer azonban hatástalan, ha a betegek azelőtt meghalnak, mielőtt bekerülnének egy kórházba, miután ez alatt az idő alatt számos további társukat megfertőzhetik, akikről nem lehet kideríteni, hogy kicsodák. Kongó keleti részét egymással is harcoló milíciák uralják, amelyek a működésképtelen állami intézmények helyébe léptek. Az ország fővárosa, Kinshasa több mint másfél ezer kilométerre van az Ebola-járvánnyal sújtott tartományoktól, amelyekben nem mellesleg egészségügyi munkásokat is megtámadtak, sőt esetenként megöltek.

A helyiek közül sokan gyanakodva tekintetnek a kívülállókra és a karanténközpontokra, részben azért, mert az utóbbiakból az oda bekerültek fele nem tér vissza élve. Másrészt azt hiszik, hogy az Ebola csak egy kifogás, amelyre hivatkozva tovább akarják fokozni az elnyomásukat. Ezt a hiedelmet erősíti, hogy tavaly a járványra hivatkozva nem tartották meg az elnökválasztást a körzetben.

Sürgős teendők

Ezt az FT szakírói szerint három dolgot kellene megtenni sürgősen. Először is több pénzt kellene fordítani a védekezésre. A WHO 98 millió dollárt kér a világ országaitól az Ebola elleni védekezésre, ám a szenvedés és a járvány terjedése ellenére csak 44 milliót tudott összekalapozni. Másodszor az oltásnak óriási mennyiségben kellene rendelkezésre állnia. A Merck készítményének hiánya miatt a hatóságok elfelezték a betegeknek beadott dózist.

A gyógyszergyártó egyetért azzal, hogy több vakcinát kellene előállítania. A Johnson & Johnson az előbbitől kissé eltérő készítményéből szintén fel kellene tölteni a készleteket. Végül a harmadik követelmény teljesítése a legnehezebb: békére van szükség a térségben. A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy fegyverszünetre kényszerítse a milíciákat. A külső katonai erő bevetése még rosszabbá teheti a helyzetet, de ha nincs más lehetőség ezt is meg kell fontolni az FT szerkesztői szerint.

Az erőszak a szegénységben gyökerezik, ami Kongó nagy részére jellemző. Ha semmit nem tesz a világ annak érdekében, hogy ezt enyhítse, akkor borítékolható, hogy - ha a jelenlegi járványt sikerül is legyőzni - a földi pokol, amit az Ebola jelent előbb-utóbb újra visszatér.

HOZZÁSZÓLÁSOK