Robbanhat a benzinár: az iráni kardcsörtetésre drágult az olaj

Az iráni parlament kész szankciókkal sújtani egyes európai uniós országokat a júliustól életbe lépő exporttilalom miatt - derül ki egy képviselői nyilatkozatokból. Ez utóbbi hatásossága ugyanakkor erősen kérdéses.
NAPI, 2012. február 7. kedd, 12:03

Hat hónapos csúcsra, hordónként 116 dollár fölé ugrott a londoni Brent kőolaj jegyzése, miután az iráni parlament ismét azzal fenyegetőzött, hogy a perzsa ország leállíthatja olajszállításait egyes európai országokba - jelentette a Reuters. Teherán a júliustól életbe lépő uniós exporttilalom előtt léphet, ami nehéz helyzetbe hozhatja a dél-európai országokat - különösen az olajszükséglete egyharmadát Iránból fedező, amúgy is válságban lévő Görögországot -, mivel így nem jutna idejük új forrásokat találni.

Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzése 97 dollár/hordó fölé emelkedett, a két olajfajta közötti különbség 19 dollár, ekkora eltérésre november óta nem volt példa. Az EU és Irán politikai feszültségének éleződése mellett a kemény tél miatt megugrott fogyasztás is nyomást gyakorol az olajáraktra.

Nem ütik ki Iránt

Az egyre keményebb gazdasági szankciók recesszióba taszíthatják az iráni gazdaságot, felpörgethetik az inflációt és tovább gyengítheti a nemzeti devizát, a rialt, de nem járnak azzal a kiütésszerű hatással, amit az USA és az EU remél tőlük - írja a Reuters. Így nem kényszerítik rá Teheránt atomprogramja feladására.

Az iráni gazdaság megérzi a korlátozások hatását. A napokban nem tudtak behajózni egy szállítmány ukrán búzát, mert a pénzügyi tranzakciókat blokkoló intézkedések miatt a szállító nem tudott fizetni. Az Egyesült Arab Emírségek bankjai nem finanszírozzák tovább az ország kereskedelmét Dubaijal és az irániak egyre nehezebben jutnak külföldi valutához.

A gazdasági nehézségek rombolhatják a kormány megítélését, de nem olyan mértékben, ami már kezelhetetlen, vagy ami lemondásra késztetné Ahmadinedzsad államfőt. Amerikai szakértők szerint az Irán elleni szankciók ugyan a legkeményebb ilyen intézkedések az elmúlt 50 évben, de nem olyan durvák, mint amilyeneket Iraknak, Észak-Koreának és Kubának el kellett, illetve kell viselnie, és ezekben az országokban sem bukott meg a politikai rezsim.

Kiszámolták kockás papíron

Az exporttilalmak Irán olajkivitelét korlátozzák, mert itt lehet a legnagyobbat ütni az országon. Az IMF számításai szerint Teherán a 2012. március 20-áig tartó adóévben 103 milliárd dollár bevételt ér el a fekete arany külföldi értékesítéséből, ami exportjövedelme 78 százaléka. A GDP-hez viszonyítva azonban már csak 21 százalék ez az arány - az Arab-öböl országai GDP-jük 30-50 százalékát szerzik az olaj kiviteléből.

Az EU az iráni olajexport ötödét vásárolja meg - ezt állítja le júliustól -, Japán és Dél-Korea, amelyek a kivitel további 10-10 százalékát fedik le, amerikai nyomásra szintén lemondhatják megrendeléseik egy részét. Kína és India azonban, amelyek több mint egyharmaddal részesednek a perzsa ország olajszállításaiból, nem szállnak be az embargóba.

Irán 10-15 százalékos engedménnyel találhat új vevőket a világpiacon - vélik amerikai szakértők. A 15 százalékos diszkonttal és a kivitel 10 százalékának kiesésével számolva 24 milliárd dollár kár érheti az országot, ami nem kis pénz. Nem látszik elviselhetetlennek azonban az évi 480 milliárd dolláros GDP-vel összevetve.

Tíz százalék mínusz

Irán nem csupán olajat értékesít külföldön. A fekete aranyon kívüli termékek eladását megnehezítik a pénzügyi szankciók, például drágább bankokat, közvetítő kereskedőket kell felhajtani a kivitel fenntartásához. Ez az IMF becslése szerint hétmilliárd dollár kárt okozhat az országnak. A kettő együtt - 31 milliárd dollár - a GDP 6,5 százaléka. Ez elég ahhoz az idei 2,5 százalékos növekedés helyett recesszióba szédüljön az iráni gazdaság.

A Nyugat hosszabb távon elvileg nagyobb kárt okozhat azzal, hogy megpróbálja meggátolja az olajkitermeléshez szükséges berendezések bejutását Iránba, ám az ehhez hasonló intézkedések kudarcot vallottak más országoknál, például a nyolcvanas években Dél-Afrika esetén. Az amerikai szakértők úgy vélik, hogy a szankciók összesen 10 százalékkal vethetik vissza az iráni GDP-t, ami nagyjából azonos az Észak-Koreára mért csapással, de elmaradt a Szaddám Husszein irányítása alatt lévő Irak GDP-jének 20 százalékos visszaesésétől.

Nem lesz osztogatás mostanában

Feltételezve, hogy a kormány bevételeinek kétharmada az olajjövedelmekből származik, az IMF becslése szerint az állami költségvetés 2,8 százalékos többlete kétszázalékos mínuszra változik. Ezt az olajbevételek elmaradása mellett a meggyötört gazdaságból kifacsarható adók 10 százalékos csökkenése okozza. Ez keresztbe tehetne egy erősen eladósodott országnak, ám Irán GDP arányos államadóssága mindössze kilenc százalék.

Ez azt jelenti, hogy a kieső állami bevételeket könnyedén finanszírozni tudják hazai kötvénykibocsátással vagy például - az idei adóévben nettó 104 milliárd dollárra becsült - devizatartalékok felhasználásával. Utóbbit megnehezítik, hogy az EU korlátozza a hozzáférést az iráni számlákhoz, ezért Teheránnak valahogy el kell hoznia a pénzt az európai bankokból.

Galoppozó infláció

A hivatalos inflációs ráta az elmúlt 18 hónapban 20 százalékra ugrott, ám elemzők szerint a valóság ennél rosszabb. Ennek hátterében főként a gazdasági reformok állnak, amelyek keretében 2010 végén csökkentették az energia- és az élelmiszer-támogatásokat. Az infláció gyengíti a nemzeti valutába vetett bizalmat: jelenleg 20 ezer rialt kell adni egy dollárért, ami kétszerese az egy évvel ezelőttinek.

Ez utóbbi azzal fenyeget, hogy felgyorsul a tőkekiáramlás az országból. Az IMF becslése szerint a folyó adóévben 11 milliárd dollár lépi át kifelé a határt. Mindez felpörgetheti az inflációt, igaz, Irán bizonyította, hogy képes együtt élni a pénzromlás magas ütemével. 2008-2009-ben 25 százalékos infláció sújtotta az országot. Miután az import csak a GDP 16 százaléka, a deviza leértékelődése nem feltétlenül nyomja fel a belföldi árakat. Emellett a teheráni vezetés nemrégiben 12,5-15,5 százalékról 21 százalékra növelte a hosszú távú betétek kamatát.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mecsabesz, 2012.02.07 16:10

Tudtuk, hogy ez lesz, mikor bejelentették az embargót, okosak ezek az EU barmok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2012.02.07 13:57

@morgoka: A szaudiaknak pl. nagyon jó. Az USA, hogy kedvezzen e szaudi haveroknak (akik pénzelik a választási kampányokat) tönkreteszi az európai szövetségeseit és helyzetbe hozza Kínát. Mert abban biztosak lehetünk, hogy az iráni olaj ezentúl keletfelé fog folyni. Ha még olcsóbb is lesz, akkor a kínaiak duplán járnak jól. Bár ha az olaj ára felmegy 30%-al, és ehhez képest kell 10% kedvezményt adni az iráni olajból, akkor még Irán sem jár azért olyan rosszul... A matematika egy ribanc.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

morgoka, 2012.02.07 13:06

Szóval a szankció mindenkinek nagyon ártani fog, kivéve Iránt, akinek csak kissé.
Kinek jó ez?
Mert valakinek biztosan jó, azért találta ki.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html